Az EPALE (Electronic Platform for Adult Learning in Europe) fennállásának 10. évfordulója alkalmat ad arra, hogy áttekintsük azt az ökoszisztémát, amiben oktatók, képzők, kutatók és szakpolitikai döntéshozók működnek együtt, osztanak meg erőforrásokat, és ösztönzik az innovációt a felnőttkori tanulás különböző területein. A kerek évforduló egyúttal jó lehetőséget kínál arra is, hogy Európán túlra tekintsünk, és megvizsgáljuk, milyen szerepet tölthet be az EPALE a globális felnőttképzési térben.

A közös gondolkodás ösztönzése érdekében ez a blogbejegyzés az Egyesült Államok felnőttképzési szabályrendszerét, programjait vizsgálja, különös tekintettel az alapkészség-fejlesztésben részt vevő felnőtteknek nyújtott szolgáltatásokra. A cikk továbbá felvet néhány hasonlóságot és különbséget az Egyesült Államok és Európa a tanulói célcsoportok, a szolgáltatások, valamint az együttműködés és fejlesztés lehetséges területei között.

A rendszerek összehasonlítása

Az Egyesült Államok és Európa egyaránt támogatja az alacsonyszintű alapkészségekkel rendelkező felnőttek számára szánt oktatási szolgáltatásokat. Ezek a tanulók azért kapcsolódnak be a felnőttkori alapkészség-fejlesztésbe, hogy az írás-olvasási, számolási, nyelvi és digitális készségeiket erősítsék, hogy ezzel segítsék elő személyes, társadalmi és gazdasági jóllétüket.

Szakpolitika az Egyesült Államokban és Európában

Az Egyesült Államokban a felnőttkori alapkészség-fejlesztés szabályozásáról és finanszírozásáról a munkaerő innovációjáról szóló törvény (angolul: Workforce Innovation and Opportunity Act, továbbiakban: WIOA), illetve egy további felnőttoktatásról szóló törvény (angolul: Adult Education and Family Literacy Act) rendelkezik. Ezen programokat az Egyesült Államok oktatásért felelős tárcája (United States Department of Education) működteti, amely a szövetségi államok számára biztosít forrásokat, hogy azok helyi programokat valósítsanak meg: alapfokú és középfokú felnőttoktatást, valamint angol mint idegennyelv nyelv képzést. A WIOA egyik előírása, hogy az államoknak évente adatokat kell szolgáltatni a tanulók demográfiai jellemzőiről, előmenetelükről, képesítések megszerzéséről, továbbtanulásról és munkaerőpiaci eredményeikről a Nemzeti Adatszolgáltatói Rendszeren keresztül (National Reporting System).

A jogszabály iránymutatást ad a szakmai továbbképzésről és a tanulást támogató szolgáltatásokról is. A felnőttek sikeres oktatási és munkaerőpiaci részvételéhez szükséges kompetenciák előrejelzésére az amerikai oktatási tárca kidolgozta egy keretrendszert is (Career and College Readiness Standards for Adult Education).

Európában a felnőttkori alapkészség-fejlesztést szakpolitikai keretek, finanszírozási programok és kezdeményezések támogatják. Ilyen például az Európai Készségfejlesztési Menetrend (European Skills Agenda), amely 2030-ig a felnőttek 60%-ának éves tanulási részvételét tűzi ki célul; a Tanácsi Ajánlás a Kompetenciafejlesztési pályákról (Upskilling Pathways), ami az alacsony készségekkel rendelkező felnőttek számára biztosít tanulási lehetőségeket; valamint az ún. Digitális Évtized Stratégia is (Digital Decade Strategy), melynek célja, hogy a felnőttek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel.

Az Erasmus+ programok támogatásával új specifikus keretrendszerek is születtek, például a számolási készségekre vonatkozó egységesített európai keretrendszer (angolul: Common European Numeracy Framework – CENF) és az életvezetés készségeire vonatkozó európai keretrendszer (Life Skills for Europe Framework). Mindkét keretrendszer a kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosít.

Európa részletes keretrendszereken alapuló megközelítése szisztematikus megközelítést tükröz. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a szakemberek a meglévő belföldi és nemzetközi standardok elemzésével választják ki az optimális irányadó kompetenciákat.

A felnőtt tanulók jellemzői

Az Államokban a Nemzeti Adatszolgáltatói Rendszer, Európában pedig a Felnőttoktatási Felmérés (Adult Education Survey – AES) szolgáltat adatokat. Az AES az EU élethosszig tartó tanulásra vonatkozó statisztikai rendszerének része, és hatévente szolgáltat adatot.

A 2022–2023-as adatok szerint az EU-ban a 25–64 éves populáció 47%-a vett részt nem formális tanulásban. Az Egyesült Államokban a képzésben résztvevők 74%-a tartozott ebbe a szegmensbe. A nők mindkét régióban nagyobb arányban vettek részt, de az aránykülönbség az Egyesült Államokban jelentősebb volt (58% nő, 42% férfi). Az amerikai résztvevők 56%-a angol idegennyelvi képzésben vett részt.

Ezen előzetes adatgyűjtések egy fontos implikációja, hogy a jövőben hasznos lenne további információkat gyűjteni az Európai Unióban és az Egyesült Államokban élő, alapkészség-fejlesztésben részt vevő felnőttek jellemzőiről, hogy jobban megértsük, mely programtípusok illeszkednek leginkább a szóban forgó célcsoport eltérő életkorához és életszakaszaihoz.

Globális kitekintés az EPALE szerepére

Az EPALE egy együttműködési, tudásmegosztó felületként és az oktatásban és képzésben megvalósuló innovációk terjesztésének fórumaként végzett munkája egyedülálló, hiszen egyszerre foglalja magában az alapkészség-fejlesztést, a továbbképzést, valamint a szakképzést. Az Egyesült Államokban nem létezik egyetlen olyan platform, amely a felnőtt tanulók ilyen széles körét lefedné; ehelyett különálló, az egyes oktatás szektorok szolgáltatási felületei találhatók meg. Egy EPALE-hez hasonló, egységes platform jelentősen megkönnyítheti a kommunikációt a felnőttképzés különböző területei között.

A Platform abban is egyedülálló, hogy erőforrásként és szakmai párbeszédet ösztönző fórumként is működik számos területen: a szakpolitikai keretrendszerek oktatási és szakmai továbbképzési célú alkalmazása, különös tekintettel a digitális készségekre, az életvezetési készségekre, a számolási készségekre és a transzverzális kompetenciákra.

Előretekintés

Az EPALE folyamatos fejlődésével új lehetőség nyílhat szélesebbkörű nemzetközi együttműködésre az alábbi területeken:

• A kutatás, gyakorlat és szakpolitika terén továbbra is közösségi és tudásmegosztó fórumként.
• Az élethosszig tartó tanulás tervezésének integrálása az alapkészség-fejlesztésbe.
• Olyan modellek kidolgozása, amelyek támogatják az élethosszig tartó tanulásba való bekapcsolódást.
• Egy központi információs tér fenntartása a tanulási lehetőségekről.

A szerzőről

Judith Alamprese, az Abt Global vezető kutatója, több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a felnőttképzés és munkaerő-fejlesztés területén. Szociológusként a társadalmi méltányosságot és hozzáférést elősegítő rendszerszintű és egyéni beavatkozásokra összpontosít. Részt vett a CREATE Adult Skills Network vezetésében, valamint tagja volt az Egyesült Államok delegációjának a CONFINTEA VI és a CONFINTEA VII konferenciákon. Előadásokat tartott az OECD és az UNESCO rendezvényein is.