Platform a magyarországi felnőttoktatók és -képzők szakmai fejlődéséért

A PIAAC-tól a szakpolitikáig: tanulságok és perspektívák a magyarfelnőttképzés-politikában
Dr. habil. Farkas Éva tanulmánya korszakos, bizonyítékokra épülő helyzetértékelés a magyarországi felnőttképzés-politikáról. A PIAAC 2022/2023 adatai szerint a felnőttek tömegei nem érik el a munkaerőpiaci részvételhez szükséges minimális alapkészségszinteket, ami közvetlenül rontja a foglalkoztathatóságot, a termelékenységet és az innovációs képességet. Az írás egyben reformprogram-alapvetés: konkrét szakpolitikai beavatkozási irányokat jelöl ki (célcsoportspecifikus programok, tanárképzés korszerűsítése, kutatásalapú nemzeti készségstratégia).
n

Kategória

Szerző

Dr. habil. Farkas Éva (felnőttoktatás-kutató, PROFADUL)

Dátum

2026. Április

Korszakos helyzetkép a magyar felnőttképzésről – PIAAC-tól a szakpolitikáig

Dr. habil. Farkas Éva tanulmánya („A PIAAC-tól a szakpolitikáig: tanulságok és perspektívák a magyar felnőttképzés-politikában”) olyan átfogó, bizonyítékokra épülő értékelés, amely ritkán születik: józan, ugyanakkor cselekvésre késztető diagnózis a magyar felnőttképzés (és tágabban: az oktatásminőség) állapotáról.

A cikk egyik legerősebb üzenete a romló PIAAC-trendek súlya. A PIAAC alapján a magyar felnőttek jelentős része nem éri el azokat a minimális alapkészségszinteket (szövegértés, számolás, adaptív problémamegoldás), amelyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiaci boldoguláshoz és a társadalmi részvételhez. A tanulmány szerint:

  • Szövegértésben 2022/2023-ban 32,5% teljesített 1-es szinten vagy az alatt – ez kb. 2 millió felnőtt.
  • Számolásban 28,8% tartozik ide – kb. 1,8 millió felnőtt.
  • Adaptív problémamegoldásban 37,2% – kb. 2,3 millió felnőtt.
  • Különösen riasztó, hogy a felnőttek 22%-a (kb. 1,4 millió főmindhárom területen alacsony szinten teljesít.  

Ezek a számok nem pusztán oktatáspolitikai mutatók: közvetlen foglalkoztathatósági kockázatot jelentenek, és visszafogják a termelékenységet, az innovációt és a versenyképességet. A tanulmány felidézi, hogy az OECD-országok termelékenységi különbségeinek jelentős része a felnőttkori készségekhez és azok allokációjához köthető; a készségszintek javítása pedig számottevő termelékenységi nyereséget hozhat – különösen a lemaradó országokban.  

A cikk ereje abban áll, hogy nem áll meg a diagnózisnál: konkrét beavatkozási irányokat jelöl ki. A szerző sürgeti többek között:

  • célcsoportokra szabott, komplex felnőttképzési programok fejlesztését,
  • tanárképzés korszerűsítését és a professzionalizációt,
  • valamint egy kutatásokon alapuló, átfogó nemzeti készségstratégia kidolgozását.  

Ezért a tanulmány nemcsak értékelés, hanem – jó értelemben – alapvetés: egy olyan reformprogram vázának tekinthető, amelyet egy új oktatáspolitikát képviselő kormányzat (vagy bármely felelős döntéshozói közösség) a bizonyítékokra támaszkodva tovább tud építeni.

 A Profadul számára különösen fontos üzenet: a professzionalizáció, a minőség és a felnőttkori alapkészségek fejlesztése nem halasztható – és csak széles szakmai együttműködéssel, koherens szakpolitikai kerettel válhat rendszerszintűvé.

Ajánljuk a tanulmány elolvasását mindazoknak, akik a felnőttképzés megújításában szakmai és döntéshozói felelősséget viselnek.

Ez is érdekelhet

Ünnepeljük az EPALE-t: Skandináv nézőpontok
Ünnepeljük az EPALE-t: Skandináv nézőpontok

Az Északi Élethosszig Tartó Tanulás Hálózata (NLL) és az EPALE szoros együttműködésének köszönhetően a skandináv országok innovatív gyakorlatai beépültek az európai felnőttképzési szakpolitikákba. Az alábbi interjú betekintést nyújt a felnőttképzés területén létrejött regionális és európai szinergiák világába.

Tanulástervezés mesterséges intelligenciával
Tanulástervezés mesterséges intelligenciával

A cikk azt vizsgálja, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a felnőttképzési programok tervezését, és mire érdemes figyelniük a tanulástervezőknek az MI alkalmazásakor.