Platform a magyarországi felnőttoktatók és -képzők szakmai fejlődéséért

A PIAAC-tól a szakpolitikáig: tanulságok és perspektívák a magyarfelnőttképzés-politikában
Dr. habil. Farkas Éva tanulmánya korszakos, bizonyítékokra épülő helyzetértékelés a magyarországi felnőttképzés-politikáról. A PIAAC 2022/2023 adatai szerint a felnőttek tömegei nem érik el a munkaerőpiaci részvételhez szükséges minimális alapkészségszinteket, ami közvetlenül rontja a foglalkoztathatóságot, a termelékenységet és az innovációs képességet. Az írás egyben reformprogram-alapvetés: konkrét szakpolitikai beavatkozási irányokat jelöl ki (célcsoportspecifikus programok, tanárképzés korszerűsítése, kutatásalapú nemzeti készségstratégia).
n

Kategória

Szerző

Dr. habil. Farkas Éva (felnőttoktatás-kutató, PROFADUL)

Dátum

2026. Április

Korszakos helyzetkép a magyar felnőttképzésről – PIAAC-tól a szakpolitikáig

Dr. habil. Farkas Éva tanulmánya („A PIAAC-tól a szakpolitikáig: tanulságok és perspektívák a magyar felnőttképzés-politikában”) olyan átfogó, bizonyítékokra épülő értékelés, amely ritkán születik: józan, ugyanakkor cselekvésre késztető diagnózis a magyar felnőttképzés (és tágabban: az oktatásminőség) állapotáról.

A cikk egyik legerősebb üzenete a romló PIAAC-trendek súlya. A PIAAC alapján a magyar felnőttek jelentős része nem éri el azokat a minimális alapkészségszinteket (szövegértés, számolás, adaptív problémamegoldás), amelyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiaci boldoguláshoz és a társadalmi részvételhez. A tanulmány szerint:

  • Szövegértésben 2022/2023-ban 32,5% teljesített 1-es szinten vagy az alatt – ez kb. 2 millió felnőtt.
  • Számolásban 28,8% tartozik ide – kb. 1,8 millió felnőtt.
  • Adaptív problémamegoldásban 37,2% – kb. 2,3 millió felnőtt.
  • Különösen riasztó, hogy a felnőttek 22%-a (kb. 1,4 millió főmindhárom területen alacsony szinten teljesít.  

Ezek a számok nem pusztán oktatáspolitikai mutatók: közvetlen foglalkoztathatósági kockázatot jelentenek, és visszafogják a termelékenységet, az innovációt és a versenyképességet. A tanulmány felidézi, hogy az OECD-országok termelékenységi különbségeinek jelentős része a felnőttkori készségekhez és azok allokációjához köthető; a készségszintek javítása pedig számottevő termelékenységi nyereséget hozhat – különösen a lemaradó országokban.  

A cikk ereje abban áll, hogy nem áll meg a diagnózisnál: konkrét beavatkozási irányokat jelöl ki. A szerző sürgeti többek között:

  • célcsoportokra szabott, komplex felnőttképzési programok fejlesztését,
  • tanárképzés korszerűsítését és a professzionalizációt,
  • valamint egy kutatásokon alapuló, átfogó nemzeti készségstratégia kidolgozását.  

Ezért a tanulmány nemcsak értékelés, hanem – jó értelemben – alapvetés: egy olyan reformprogram vázának tekinthető, amelyet egy új oktatáspolitikát képviselő kormányzat (vagy bármely felelős döntéshozói közösség) a bizonyítékokra támaszkodva tovább tud építeni.

 A Profadul számára különösen fontos üzenet: a professzionalizáció, a minőség és a felnőttkori alapkészségek fejlesztése nem halasztható – és csak széles szakmai együttműködéssel, koherens szakpolitikai kerettel válhat rendszerszintűvé.

Ajánljuk a tanulmány elolvasását mindazoknak, akik a felnőttképzés megújításában szakmai és döntéshozói felelősséget viselnek.

Ez is érdekelhet

30 éves a SVEB-tanúsítvány: mit tanulhat Magyarország a felnőttképzői professzionalizáció svájci sikertörténetéből?
30 éves a SVEB-tanúsítvány: mit tanulhat Magyarország a felnőttképzői professzionalizáció svájci sikertörténetéből?

Harminc év egy képesítési rendszer életében nem egyszerű évforduló. Harminc év azt jelenti, hogy egy szakmai standard, egy minőségbiztosítási logika és egy közös szakmai nyelv képes volt tartósan beépülni a mindennapi képzési gyakorlatba.

A SVEB-tanúsítványok 30 éves jubileuma ezért jóval több, mint svájci szakmai hír. Fontos üzenet minden olyan ország számára, amely komolyan veszi a felnőttkori tanulás minőségét, a felnőttképzők szakmai elismerését és a képzési rendszerek fejlesztését.