A kutatás célja nemcsak az akadályok azonosítása volt, hanem az is, hogy gyakorlati ajánlásokat fogalmazzon meg az Erasmus+ KA1 keretében megvalósuló mobilitások hatékonyságának növelésére és a minőségi programok támogatására.
Melyek a legfontosabb akadályok és ösztönző tényezők?
- Kulturális és szervezeti tényezők: Egyes országokban a nemzetközi tanulási mobilitás kevésbé van beépülve az oktatási kultúrába, míg máshol természetes és támogatott része a szakmai fejlődésnek.
- Strukturális kihívások: A mobilitási programok elérhetősége és szervezeti beágyazottsága eltérő – sok helyen a túlzott adminisztráció, a finanszírozási bizonytalanság vagy az intézmények közötti együttműködés hiánya jelent akadályt.
- Egyéni motiváció és információhiány: Sok felnőttképzési szakember és tanuló számára nem egyértelműek a mobilitási lehetőségek előnyei, vagy nehézséget jelent a megfelelő programok megtalálása.
Ajánlások a hatékonyabb és minőségibb mobilitási programok érdekében
- Tudatos tájékoztatás és szemléletformálás: Fontos, hogy a potenciális résztvevők és intézmények egyértelmű képet kapjanak a mobilitási lehetőségek előnyeiről és hozzáadott értékéről.
- Szervezeti támogatás és kapacitásépítés: Az intézmények számára biztosított mentorálás és gyakorlati útmutatók hozzájárulhatnak a mobilitási programok sikeréhez.
- Minőségfejlesztés a mobilitási programokban: A tanulmány hangsúlyozza, hogy nemcsak a mobilitások számának növelése, hanem azok minősége is kulcsfontosságú. A jól előkészített és utókövetett mobilitási programok hosszú távon erősebb hatást gyakorolnak az egyéni és intézményi fejlődésre.
A kutatás a Progress Consult Kft írányításával és többek között a Profadul szakértők aktív közreműködésével készült.
A teljes kutatási jelentés és részletes ajánlások elérhetők a Tempus Közalapítvány weboldalán:
