PIAAC 2024: Milyen alapkészségekkel rendelkeznek a felnőttek a gyorsan változó világban?
Az OECD 2024-es PIAAC (Felnőttek Nemzetközi Képesség- és Kompetenciamérési Programja) felmérése rávilágított arra, hogy világszerte komoly kihívásokkal néznek szembe a felnőttek az alapvető készségek – szövegértés, számolási képesség és adaptív problémamegoldás – terén. Míg néhány ország előrelépést tett az elmúlt évtizedben, sok országban romlott a helyzet.
Nemzetközi trendek és kiemelkedő országok
A 31 ország részvételével zajló felmérésből kiderült, hogy a legjobb teljesítményt Finnország, Japán, Svédország és Norvégia felnőtt lakossága nyújtotta mindhárom kompetenciaterületen. Finnország például 15 ponttal javította az átlagos szövegértési teljesítményét az elmúlt tíz évben, míg a numerikus készségekben 17 ponttal lépett előre .
Ezzel szemben több országban jelentős visszaesés történt. Lengyelország, Litvánia és Dél-Korea esetében például 20 pontnál is nagyobb volt a romlás a szövegértési készségek terén . Az adatok szerint a gyengébb teljesítményű felnőttek lemaradása fokozódott, ami növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket vetít előre.
Magyarország helyzete a PIAAC 2024-es jelentésben
Magyarország eredményei sajnos az OECD-átlag alatti szinten maradtak mindhárom kompetenciaterületen :
- Szövegértés: 248 pont (OECD-átlag: 260)
- Számolási készség: 254 pont (OECD-átlag: 263)
- Adaptív problémamegoldás: 241 pont (OECD-átlag: 251)
Különösen aggasztó, hogy a gyengén teljesítők aránya jelentősen nőtt az elmúlt években. Míg 2017/18-ban a magyar felnőttek 18,6%-ának volt alacsony szövegértési készsége, ez az arány 2022/23-ra 32,5%-ra emelkedett . A számolási készségeknél hasonló tendencia figyelhető meg: az alacsony szinten teljesítők aránya 17,8%-ról 28,8%-ra nőtt. A visszaesés különösen kritikus a 16-24 év közötti fiatal korosztály körében.
Hogyan tovább?
A PIAAC eredményei egyértelmű üzenetet hordoznak: az oktatási és felnőttképzési rendszereknek sürgősen reagálniuk kell. Az alapkompetenciák hiánya nemcsak a munkavállalók egyéni lehetőségeit csökkenti, hanem a gazdaság egészére is negatív hatással van.
A helyzet értelmezéséhez és a magyar eredmények mélyebb elemzéséhez ajánljuk Dr. Farkas Éva friss gyorsjelentését, amely részletesen bemutatja a magyar felnőttek kompetenciahelyzetének változásait és lehetséges következményeit .
