A RIA-AE Network első kutatási köre után most megjelent a friss, második magyar országjelentés is az Erasmus+ felnőttkori tanulási szektorra gyakorolt hatásáról. A jelentést a Progress Consult Kft. készítette a Tempus Közalapítvány, vagyis a magyar Erasmus+ Nemzeti Iroda megbízásából, a nemzetközi RIA-AE kutatási együttműködés keretében.

A második kutatási kör a korábbi vizsgálatra épül, de annál fókuszáltabb: az általános Erasmus+ hatások mellett külön figyelmet fordít a program egyik horizontális prioritására, a demokratikus részvétel, a közös értékek és a civil szerepvállalás megjelenésére a felnőttkori tanulásban. A kutatás ezért nemcsak azt vizsgálja, hogy milyen szervezeti, szakmai vagy tanulói hatásai vannak az Erasmus+ programnak, hanem azt is, hogyan jelennek meg ezek a tágabb közösségi és társadalmi szempontok a magyar projektek gyakorlatában.

A kutatás magyarországi koordinátora a Tempus Közalapítvány.

A kutatást Magyarországon a Progress Consult Kft. készítette.

Mitől érdekes ez a jelentés?

A jelentés egyik fontos tanulsága, hogy az Erasmus+ a magyar felnőttkori tanulásban sok esetben olyan szervezeteket ér el, amelyek közel vannak a tanulókhoz, a helyi közösségekhez és a sérülékenyebb célcsoportokhoz. A kutatásban válaszadó szervezetek között kifejezetten erős a civil és nonprofit szervezetek jelenléte: a válaszadók 57%-a civil szervezet, egyesület vagy alapítvány volt.

Ez azért fontos, mert a magyar felnőttképzési rendszerben sokszor a munkaerőpiaci, képzési és szabályozási szempontok kerülnek előtérbe. Az Erasmus+ viszont olyan tanulási tereket is támogat, ahol a felnőttkori tanulás közösségfejlesztéssel, befogadással, kultúrával, szociális támogatással, önérvényesítéssel vagy szakmai megújulással kapcsolódik össze.

Nemcsak nagy intézményeknek szól

A kutatás alapján az Erasmus+ felnőttkori tanulási területe Magyarországon nem kizárólag nagy, erős intézményi háttérrel rendelkező szervezetek terepe. A válaszadó szervezetek több, mint fele mindössze 1–5 munkatárssal működik, miközben ezek közül sokan jelentős számú felnőtt tanulót érnek el. Ez egyszerre lehetőség és kihívás: az Erasmus+ be tud lépni kisebb, rugalmasabb, helyi közösségekhez közelebb álló szervezetek életébe, de ezeknek a szervezeteknek gyakran komoly kapacitásgondot jelent a pályázatírás, az adminisztráció, a partnerkeresés és a projektek hosszabb távú fenntartása.

A jelentés másik fontos megállapítása, hogy a részvétel földrajzilag továbbra is egyenetlen. Budapest szerepe mind a KA1 mobilitási, mind a KA2 partnerségi projektekben nagyon erős: a KA1 kedvezményezett szervezetek 45%-a, a KA2 kedvezményezettek 47%-a budapesti. Ez arra utal, hogy a programhoz való hozzáférésben nemcsak az érdeklődés, hanem a szervezeti kapacitás, a nemzetközi kapcsolatok és a projektmenedzsment-tapasztalat is meghatározó.

Mit adhat a felnőtt tanulói mobilitás?

A második jelentés egyik legérdekesebb része a felnőtt tanulói mobilitások vizsgálata. A magyar kutatás négy KA1 mobilitási portrén keresztül mutatja be, hogyan működhet a mobilitás nagyon eltérő célcsoportoknál: értelmi fogyatékossággal élő felnőtt tanulóknál, vidéki közösségi tanulóknál, szakmai-önismereti folyamatban részt vevő felnőtteknél és múzeumi szakembereknél.

A tanulság nem az, hogy a mobilitás önmagában mindent megold. Inkább az látszik, hogy akkor működik igazán, ha jól előkészített, támogatott tanulási folyamat része. A legerősebb hatások a magabiztosságban, önállóságban, motivációban, kommunikációban, közösségi kapcsolódásban és szakmai reflexióban jelentek meg. Különösen fontosnak bizonyult a csoportos mobilitás, amely sok tanulónak biztonságosabb, támogatóbb tanulási helyzetet teremtett.

Mit mutatnak a KA2 partnerségek?

A KA2 projektek esetében a kutatás azt mutatja, hogy a partnerségek nemcsak „projekttermékeket” hoznak létre, hanem sokszor szervezeti tanulást is elindítanak. A válaszadó szervezetek leggyakrabban kézikönyveket, tanulási anyagokat, képzési modulokat, pedagógiai koncepciókat, honlapokat és online eszközöket fejlesztettek.

A jelentés szerint ezek az eredmények gyakran a projekt után is használatban maradnak: a válaszadók több mint fele jelezte, hogy a KA2-ben létrehozott outputokat nagymértékben vagy inkább nagymértékben továbbra is használják. Ugyanakkor a fenntarthatóság nem automatikus. Akkor működik igazán, ha az elkészült anyagok valós igényre válaszolnak, beépíthetők a szervezet mindennapi munkájába, és van kapacitás az utókövetésre, adaptálásra és továbbadásra.

A demokratikus részvétel gyakorlati oldala

A jelentés egyik legerősebb üzenete, hogy a demokratikus részvétel és a közös értékek témája a magyar projektekben nem elvont állampolgári ismeretként jelenik meg, hanem nagyon gyakorlati helyzetekben. Ilyen például az érthető kommunikáció, az önérvényesítés, a támogatott döntéshozatal, az idősebb emberek közösségi szerepe, a hajléktalanságot megélt emberek méltósága, a szülői szerepek támogatása, a reintegráció, vagy a médiatudatosság és kritikus gondolkodás fejlesztése.

Ez különösen izgalmas lehet azoknak a szakembereknek, akik arra kíváncsiak, hogyan jelenhet meg a demokratikus részvétel, a közös értékek és a civil szerepvállalás a felnőttkori tanulás konkrét helyzeteiben. A jelentés alapján a részvétel sokszor ott kezdődik, hogy valaki megérti az őt érintő információkat, ki tudja fejezni a véleményét, bekapcsolódik egy közösségbe, vagy saját tapasztalatát értékes tudásként ismerik el.

Miért érdemes beleolvasni?

A jelentés angol nyelven olvasható, és azoknak lehet különösen hasznos, akik felnőttképzési, közösségi, civil, kulturális, szociális vagy befogadási területen dolgoznak, és szeretnék jobban érteni, hogyan használható az Erasmus+ nemzetközi tanulásra, szervezeti fejlődésre és új módszerek kipróbálására.

A kutatás nemcsak eredményeket, hanem kihívásokat is bemutat. Ilyen például a kisebb szervezetek kapacitáshiánya, az adminisztratív teher, a partnerkeresés nehézsége, a nyelvi akadályok, valamint az, hogy a felnőtt tanulói mobilitás sok esetben komoly előkészítést és kísérést igényel.

A jelentés egyik fontos következtetése, hogy az Erasmus+ valódi hozzáadott értéket jelenthet a magyar felnőttkori tanulásban. Különösen akkor, ha a projektek valós tanulói szükségletekre épülnek, kapcsolódnak a szervezet mindennapi munkájához, és az eredmények nem állnak meg a projekt végén, hanem tovább élnek képzésekben, módszertani anyagokban, szakmai hálózatokban és helyi közösségekben.

Aki nemcsak az adatokra, hanem a konkrét magyar példákra is kíváncsi, annak különösen érdemes beleolvasnia a jelentésbe. Az esettanulmányok és mobilitási portrék jól megmutatják, hogy az Erasmus+ milyen sokféleképpen támogathatja a felnőttkori tanulást: a civil szervezetek szakmai fejlődésétől a felnőtt tanulók önbizalmának erősítésén át egészen a közösségi részvétel és befogadás gyakorlati formáiig.