Platform a magyarországi felnőttoktatók és -képzők szakmai fejlődéséért

EAEA országjelentések: Európai trendek a felnőttképzésben
Az Európai Felnőttképzési Szövetség (EAEA) közzétette országjelentéseit, és egyértelmű trendeket azonosított a mesterséges intelligencia és a finanszírozás kapcsán. Az EAEA országjelentései a civil társadalom szemszögéből vizsgálják a felnőttképzés legújabb fejleményeit Európában.
n

Kategória

Szerző

Európai Felnőttképzési Szövetség (EAEA)

Dátum

2026 Január

Az EAEA minden évben felmérést végez tagjai körében, hogy bemutassa a felnőttképzés helyzetének alakulását az évek során.

Az EAEA országjelentéseinek új kiadása 15 EAEA tagszervezet felmérésén alapul, és 12 ország – Ausztria, Belgium, Finnország, Németország, Magyarország, Írország, Portugália, Szlovénia, Svédország, Svájc, Törökország és az Egyesült Királyság – felnőttképzési szakpolitikai intézkedéseit, finanszírozási kihívásait és trendjeit mutatja be.

A felmérés olyan kérdéseket vizsgált, mint a tagok véleménye az aktuálisan készségközpontú európai továbbképzési politikáról, a mesterséges intelligencia felnőttképzésben való alkalmazásáról, a tanulók és a civil szervezetek bevonásáról a szakpolitikai döntéshozatalba, valamint a felnőttképzés finanszírozási helyzetéről.

Az EAEA 2024/25-ös országjelentéseinek főbb megállapításai:

  • Az egyes országok felnőttképzési szakpolitikája igazodik az európai trendhez, és elsősorban a munkaerőpiac és a foglalkoztatás igényeire összpontosítanak.
  • A szervezetek kétharmada valamilyen formában integrálja a mesterséges intelligenciát: az oktatás és tanulás részeként, értékes szakmai készségként, vagy adminisztratív feladatok támogatására. A fennmaradó 33 százalék esetében a mesterséges intelligencia használatával járó kockázatok, például az etikai aggályok miatt még mindig bizonytalan a helyzet.
  • A felnőttképzés területén működő civil szervezetek továbbra is a politikai döntéshozatali folyamatokba való beleszólásért küzdenek, míg a felnőtt tanulóknak általában kevés lehetőségük van a politikai döntéshozatal befolyásolására.
  • A finanszírozás meghatározó kérdés a felnőttképzésben mind nemzeti, mind európai szinten. Számos problémához vezet, ideeértve sok felnőtt számára az oktatási ellátáshoz való hozzáférés hiányát.

A válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy országában romlott a finanszírozási helyzet; harmada jelezte, hogy változatlan, egyhatoduk országában pedig kismértékben javult a finanszírozási helyzet.

N.b.: A felnőttképzés helyzetével kapcsolatos válaszok a tagszervezetek véleményét tükrözik, nem tudományos kutatáson alapulnak. A különböző országok helyzete ezen adatok alapján nem hasonlítható össze.

Ez is érdekelhet

Konferencia felhívás – EBSN 2025. évi Konferencia
Konferencia felhívás – EBSN 2025. évi Konferencia

Az Európai Alapkészségek Hálózata (EBSN) örömmel hirdeti meg a 2025-ös Éves Konferencia felhívását prezentációk benyújtására. Az idei esemény középpontjában a PIAAC 2023 eredményei állnak, és hogy ezek miként segíthetik a bizonyítékokon alapuló szakpolitikák és kezdeményezések kialakítását az oktatás, foglalkoztatás, digitális befogadás és egészségügy területén.

Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az Erasmus+ felnőtt tanulási mobilitást? – Új kutatás tárja fel az akadályokat és lehetőségeket
Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az Erasmus+ felnőtt tanulási mobilitást? – Új kutatás tárja fel az akadályokat és lehetőségeket

Az Erasmus+ KA1 felnőtt tanulási mobilitási programjai számos lehetőséget kínálnak a felnőttképzésben dolgozók és tanulók számára, azonban a részvétel mértéke országonként jelentősen eltér. A Tempus Közalapítvány legújabb kutatása mélyreható elemzést készített arról, hogy milyen kulturális, strukturális, szervezeti és egyéni tényezők akadályozzák vagy segítik a mobilitási programok kihasználását.

PIAAC 2024: Milyen alapkészségekkel rendelkeznek a felnőttek a gyorsan változó világban?
PIAAC 2024: Milyen alapkészségekkel rendelkeznek a felnőttek a gyorsan változó világban?

PIAAC 2024: Romló készségek, növekvő kihívások?
Az OECD legfrissebb PIAAC felmérése rávilágít arra, hogy világszerte, így Magyarországon is csökken a felnőttek szövegértési, számolási és problémamegoldó készsége. Míg Finnország, Norvégia és Dánia javított eredményein, hazánkban jelentős mértékben nőtt az alacsony szövegértési és számolási készségűek aránya. Hogyan fordíthatjuk meg ezt a tendenciát? Olvasd el a teljes elemzésünket és Dr. Farkas Éva friss jelentését!