Platform a magyarországi felnőttoktatók és -képzők szakmai fejlődéséért

Az idősebb felnőttek továbbképzése gyakran a hozzáférés hiánya miatt kudarcot vall
Az idősebb felnőtteknek szóló továbbképzési programok gyakran megfizethetetlenek vagy más okokból nem érhetők el. Ezt mutatja az UNESCO át- és továbbképzési programokról szóló tanulmánya, amely javaslatokat is tartalmaz a fejlesztésekre.
n

Kategória

Szerző

UNESCO

Dátum

2026 Április

Bár az ilyen programok segítenek az idősebb felnőtteknek lépést tartani a technológiai fejlődéssel és biztosítani foglalkoztathatóságukat, az UNESCO „Hatékony át- és továbbképzés megvalósítása: tanulási programok idősebb felnőttek számára” című tanulmánya kiemeli, hogy sok résztvevő továbbra is alapvető kihívásokkal néz szembe.

Ezek közé tartozik különösen a meglévő képesítések és az új követelmények közötti eltérés, a technológiai változásokkal való megbirkózás nehézségei, valamint a jelentkezési folyamatban széles körben elterjedt életkor alapú diszkrimináció. Ehhez hozzáadódik még az önbizalomhiány, amely miatt az idősebb emberek „túl öregnek” érzik magukat a továbbképzéshez vagy az új karrierlehetőségekhez.

 

A finanszírozás, mint fő akadály

A tanulmány Kolumbia, Japán, Szingapúr, Svédország és az Egyesült Államok innovatív megközelítéseit elemzi és hasonlítja össze.

A finanszírozás komoly akadályt jelent e tekintetben. A vizsgált országokban gyakran hiányzik a megfelelő anyagi támogatás a továbbképzési programokban való részvételhez. Egyes esetekben a résztvevők csak akkor jutnak jövedelemhez, ha újra elhelyezkednek, ami negatívan befolyásolhatja a motivációt. A korlátozott finanszírozási időszakok vagy az állami támogatások hiánya azt is jelenti, hogy sok idősebb felnőtt a saját erőforrásaira vagy a család támogatására szorul. Ezek a pénzügyi akadályok nemcsak a részvételt korlátozzák, hanem növelik a lemorzsolódás kockázatát is.

A tanulmány azt is kimutatja, hogy a motiváció és a részvétel nagymértékben függ az egyén kiindulási helyzetétől. Különösen nehéz bevonni azokat, akik régóta munkanélküliek, vagy kevés munkatapasztalattal rendelkeznek. Ezzel szemben a formálisabb oktatási környezetben, például egyetemeken részt vevők gyakran magasabb motivációs szintet mutatnak. A célcsoport-specifikus megközelítés, a támogató tanulási környezet és az anyagi biztonság ezért döntő és ösztönző szerepet játszik a részvételben.

 

Életkori diszkrimináció a vállalatoknál és a társadalomban

Egy másik fontos megállapítás az életkoron alapuló diszkrimináció szerepével kapcsolatos. Ez nemcsak belépési akadályként működik, hanem a programok általános hatékonyságát is befolyásolja. Megnyilvánul mind a vállalatok toborzási gyakorlatában, mind az idősebb felnőttekkel kapcsolatos társadalmi sztereotípiákban és saját belső önképükben egyaránt. Ez jelentősen megnehezíti a továbbképzésből a munkaerőpiacra való átmenetet. Azok a programok, amelyek kifejezetten hidakat építenek a foglalkoztatáshoz – például szakmai gyakorlatok vagy a munkaerőpiachoz szorosan kapcsolódó állásközvetítő szolgáltatások révén – különösen hatékonynak bizonyulnak ebben a tekintetben.

 

A továbbképzés pozitív hatásokkal jár

Ugyanakkor az elemzett esettanulmányok azt mutatják, hogy a továbbképzés jelentős pozitív hatásokat érhet el. Az Egyesült Államokban például a résztvevők a képzés után közvetlenül el tudtak helyezkedni, míg Kolumbiában több ezer fő részesült képzésben, és számos startup vállalkozás jött létre. A konkrét foglalkoztatási és jövedelmi hatások Japánban és Szingapúrban is nyilvánvalóak. Ugyanakkor bizonyos esetekben továbbra sem világos, hogy mennyire fenntartható a továbbképzés hatása a munkaerőpiaci integrációra, mivel hiányoznak a vonatkozó adatok.

A gazdasági hatásokon túl a tanulmány kiemeli a továbbképzés társadalmi és személyes hatásait. A programok segítenek csökkenteni az elszigeteltséget, erősíteni a közösségi kapcsolatokat és elősegíteni a társadalmi szerepvállalást. A személyes oktatási forma és a közösségorientált tanulási környezetek különösen támogatják ezeket a hatásokat. Sok résztvevő arról is beszámolt, hogy megnövekedett önbizalmuk és javultak a képességeik az új technológiák, valamint a változó életkörülmények kezelése kapcsán.

 

Az együttműködés, mint kulcsfontosságú sikertényező

Az UNESCO a szakpolitikai támogatás, az intézményi együttműködés és a célcsoportra szabott tervezés kombinációját azonosítja kulcsfontosságú sikertényezőként. Hatékony programok különösen ott alakulnak ki, ahol az oktatási szolgáltatók, a munkáltatók és a kormányzati szervek szorosan együttműködnek, és közösen dolgoznak ki munkaerőpiaci szempontból releváns programokat. A vállalkozói készségeket is fontos megközelítésként emelik ki, mivel új gazdasági és társadalmi részvételi formákat nyitnak meg az idősebb felnőttek számára.

A tanulmány ugyanakkor rámutat arra, hogy az idősebb felnőttek nem alkotnak homogén célcsoportot. Az iskolai végzettség, a jövedelem, a foglalkoztatási előzmények és az életkörülmények közötti különbségek személyre szabott ellátást igényelnek. Különösen a hátrányos helyzetű csoportok – mint például az alacsony képzettségűek, az alacsony jövedelműek vagy a megszakított munkatapasztalattal rendelkező nők – profitálnak jellemzően a legtöbbet a továbbképzésből, mégis ők azok, akik a legkevésbé férnek hozzá.

 

Ajánlott megoldás: rugalmas szolgáltatásnyújtás

A hatékony programok kidolgozásához az UNESCO rugalmas és személyre szabott tanulási formákat ajánl, amelyek figyelembe veszik az eltérő igényeket és tanulási szükségleteket. Ezek közé tartozik a blended tanulás, az egyéni támogatás és a gyakorlatias tartalom. Ugyanilyen fontos az idősebb felnőttek aktív bevonása a szolgáltatások fejlesztésébe, hogy jobban szempontjaik és motivációik jobban érvényesülhessenek.

Végül, de nem utolsósorban, a tanulmány kiemeli az életkoron alapuló diszkrimináció elleni szisztematikus küzdelem szükségességét. A tudatosság növelése és a megfelelő szakpolitikai keretek létrehozása mellett konkrét ösztönzőkre is szükség van a munkáltatók számára az idősebb munkavállalók toborzásának és továbbképzésének előmozdítása érdekében. A generációk közötti tanulási formátumok tovább segíthetnek a sztereotípiák lebontásában és a tudásátadás erősítésében.

Összességében az elemzés azt mutatja, hogy az idősebb felnőttek továbbképzésében nagy potenciál rejlik, de ez csak akkor valósítható meg, ha a strukturális akadályokat lebontjuk, a programokat következetesen a célcsoporthoz igazítjuk, és aktívan támogatjuk a munkaerőpiacra való belépésüket.

Ez is érdekelhet

30 éves a SVEB-tanúsítvány: mit tanulhat Magyarország a felnőttképzői professzionalizáció svájci sikertörténetéből?
30 éves a SVEB-tanúsítvány: mit tanulhat Magyarország a felnőttképzői professzionalizáció svájci sikertörténetéből?

Harminc év egy képesítési rendszer életében nem egyszerű évforduló. Harminc év azt jelenti, hogy egy szakmai standard, egy minőségbiztosítási logika és egy közös szakmai nyelv képes volt tartósan beépülni a mindennapi képzési gyakorlatba.

A SVEB-tanúsítványok 30 éves jubileuma ezért jóval több, mint svájci szakmai hír. Fontos üzenet minden olyan ország számára, amely komolyan veszi a felnőttkori tanulás minőségét, a felnőttképzők szakmai elismerését és a képzési rendszerek fejlesztését.