Az EAEA minden évben felmérést végez tagjai körében, hogy bemutassa a felnőttképzés helyzetének alakulását az évek során.

Az EAEA országjelentéseinek új kiadása 15 EAEA tagszervezet felmérésén alapul, és 12 ország – Ausztria, Belgium, Finnország, Németország, Magyarország, Írország, Portugália, Szlovénia, Svédország, Svájc, Törökország és az Egyesült Királyság – felnőttképzési szakpolitikai intézkedéseit, finanszírozási kihívásait és trendjeit mutatja be.

A felmérés olyan kérdéseket vizsgált, mint a tagok véleménye az aktuálisan készségközpontú európai továbbképzési politikáról, a mesterséges intelligencia felnőttképzésben való alkalmazásáról, a tanulók és a civil szervezetek bevonásáról a szakpolitikai döntéshozatalba, valamint a felnőttképzés finanszírozási helyzetéről.

Az EAEA 2024/25-ös országjelentéseinek főbb megállapításai:

• Az egyes országok felnőttképzési szakpolitikája igazodik az európai trendhez, és elsősorban a munkaerőpiac és a foglalkoztatás igényeire összpontosítanak.
• A szervezetek kétharmada valamilyen formában integrálja a mesterséges intelligenciát: az oktatás és tanulás részeként, értékes szakmai készségként, vagy adminisztratív feladatok támogatására. A fennmaradó 33 százalék esetében a mesterséges intelligencia használatával járó kockázatok, például az etikai aggályok miatt még mindig bizonytalan a helyzet.
• A felnőttképzés területén működő civil szervezetek továbbra is a politikai döntéshozatali folyamatokba való beleszólásért küzdenek, míg a felnőtt tanulóknak általában kevés lehetőségük van a politikai döntéshozatal befolyásolására.
• A finanszírozás meghatározó kérdés a felnőttképzésben mind nemzeti, mind európai szinten. Számos problémához vezet, ideeértve sok felnőtt számára az oktatási ellátáshoz való hozzáférés hiányát.

A válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy országában romlott a finanszírozási helyzet; harmada jelezte, hogy változatlan, egyhatoduk országában pedig kismértékben javult a finanszírozási helyzet.

N.b.: A felnőttképzés helyzetével kapcsolatos válaszok a tagszervezetek véleményét tükrözik, nem tudományos kutatáson alapulnak. A különböző országok helyzete ezen adatok alapján nem hasonlítható össze.