The English version is available
Az OECD szerint a digitalizáció képes enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait. Ennek sikeréhez azonban képzett lakosságra és megfelelő technikai tudással rendelkező munkaerőre van szükség. A jelentés a metakészségek fontosságát is hangsúlyozza az összetett digitális információs környezetben. Az éghajlatváltozás és a digitális átállás során a rugalmas alkalmazkodás a munka, az oktatás és a társadalom területén is kulcsfontosságú kompetenciává válik.
Az OECD kiemeli, hogy a munkavállalókkal szemben támasztott követelmények jelentősen megnövekedtek a mesterséges intelligencia fejlesztése és használata tekintetében. Azonban az etikai szempontok integrálása lemaradásban van.
Az MI-modellek egyre inkább képesek nem tisztán rutinszerű feladatok ellátására. Ez olyan addicionális készségekre helyezi a hangsúlyt, mint például a döntéshozatal, a kockázatkezelés és az etika. A médiakészségek is egyre fontosabbá válnak egy olyan időszakban, amikor az információ mindenhol jelen van. Növekszik a kritikai gondolkodás, a logika és az információfeldolgozás jelentősége.
A (felnőtt)képzés és a gazdaság összehangolása
Az OECD szerint az oktatási rendszereknek meg kell kettőzniük erőfeszítéseiket a fiatalok környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos készségeinek fejlesztése érdekében. A készségek mellett a megfelelő gondolkodásmód elsajátítására is gondot kell fordítani.
„Annak érdekében, hogy mindenki részese legyen és élvezze a gazdasági fejlődés és növekedés előnyeit, különös tekintettel a zöld és digitális átállás által teremtett lehetőségekre, a politikai döntéshozóknak jobban össze kell hangolniuk az oktatást és képzést a munkaerőpiacon szükséges készségekkel” – idézi a közlemény Mathias Cormann OECD-főtitkárt. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók képesek legyenek megbirkózni ezeknek a változásoknak a munkaerőpiacra gyakorolt jelentős hatásával.
Politikai beavatkozások van szükség
A jelentés kiemeli, hogy az OECD-országokban 10 felnőttből átlagosan csak mintegy 4 vesz részt formális vagy nem formális tanulási programokban munkához köthető okokból. Ez rontja a munkavállalók esélyét a továbbtanulásra és új képesítések megszerzésére, és korlátozza lehetőségeiket az ágazat- és foglalkozásváltás tekintetében. Abban is akadályozza őket, hogy fejlesszék az új technológiákkal való munkavégzéshez szükséges készségeiket.
Ebből következően politikai intézkedésekre van szükség az egész életen át tartó tanulás lehetővé tétele, az esélyegyenlőség növelése és ezáltal az általános jólét javítása érdekében.




