Platform a magyarországi felnőttoktatók és -képzők szakmai fejlődéséért

Az ismétlés kötelező, a motiváció kulcsfontosságú, és az agy szelektív
Lutz Jäncke-vel a Zürichi Egyetem neuropszichológus emeritus professzorával készült interjú rövid összefoglalója a tanulásról és arról, hogyan működik a leghatékonyabban. Az összefoglalóból elérhető a teljes interjú is.
n

Kategória

Szerző

Dátum

2024. Augusztus

Az interjú angol nyelvű változata itt érhető el.

Hogyan lehet a legjobban tanulni az érzékszervi túlterheltség idején? Lutz Jäncke, aki a kutatásait elsősorban az emberi agy plaszticitására összpontosította, erről és más kérdésekről beszélt a FAU-val (német nyelven) folytatott interjúban.

A tanulás alapvető elveiről így nyilatkozott:

„Az ismétlés a tudás anyja. (…) Ez az első pont. A második pont az, hogy azt jegyezzük meg különösen jól, amit már meglévő tudáshoz kapcsolunk a tanulás során. Ezt megértésnek is nevezhetjük. Ez azt jelenti, hogy nem mindig a magolás a legjobb módszer a tanulásra. (…) A harmadik pont az, hogy amikor tanulunk, muszáj figyelmet kell fordítanunk a tananyag elsajátítására. A ‘mellesleg’ tanulás csak bizonyos területeken működik, és korlátozott hatékonyságú. Ha valami újat akarunk elsajátítani, akkor figyelmet kell fordítanunk rá. (…) A negyedik pont: azt tanuljuk meg a legjobban, amit egyéni jelentéssel ruházunk fel. Tehát azt tanuljuk meg, amit személy szerint értelmesnek érzékelünk. (…) Ez gyakran megfigyelhető az iskolás gyerekeknél, akik nem látják értelmét annak, amit tanulniuk kell, mert a tananyagot szülők, tanárok és más felnőttek határozták meg és alakították ki.”

Fontos a felejtés

Jäncke a mai információ túlterheltségről is beszél, és arról, mit tesz ez velünk:

„A felejtés talán még fontosabb is, mint az emlékezés. (…) Az agyunknak nem szabad mindent megtanulnia; egyszerűen csak a fontos tartalmat kell elsajátítania. (…) Tévhit, hogy amit egyszer megtanultunk, azt egész életünkben megőrizzük. Csak akkor marad meg, ha újra és újra használjuk. (…) Tanulmányok szerint még az anyanyelvet is ki lehet törölni az agyból.”

Szeresd, hagyd el vagy változtass rajta

Jäncke az élethosszig tartó tanulásról is szót ejt. Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna azoknak az 50 év feletti felnőtteknek, akik olyan továbbképzésre kényszerülnek, ami valójában kevéssé érdekli őket, így válaszol:

„Ez motiváció kérdése. Valójában csak egy stratégia létezik: szeresd, hagyd el vagy változtass rajta. Más szóval, csak az a lehetőség van, hogy megnézzem, tudom-e alkalmazni a ‘szeresd’ vagy ‘változtass rajta’ stratégiát azon az új szakmai területen, amelyet a tanulással meg kell hódítanom. Elkötelezettségre van szükségem, felelősséget kell vállalnom a munkáért – és ezt alaposan meg kell vizsgálnunk. (…)

Tehát ha elkötelezett vagyok, és felelősséget vállalok azért, hogy sikeres legyek a munkában, mert muszáj, akkor célokat kell kitűznöm magam elé. Ha kitűztem a célokat, ellenőriznem kell, hogy elérem-e azokat. Akkor mi történik? Dopamin – jutalom – tehát öröm, elégedettség. És büszkeség. (…) Végső soron a tanulás a büszkeségről is szól: az elért eredmények öröméről és elégedettségéről.”

Ez is érdekelhet

Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az Erasmus+ felnőtt tanulási mobilitást? – Új kutatás tárja fel az akadályokat és lehetőségeket
Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az Erasmus+ felnőtt tanulási mobilitást? – Új kutatás tárja fel az akadályokat és lehetőségeket

Az Erasmus+ KA1 felnőtt tanulási mobilitási programjai számos lehetőséget kínálnak a felnőttképzésben dolgozók és tanulók számára, azonban a részvétel mértéke országonként jelentősen eltér. A Tempus Közalapítvány legújabb kutatása mélyreható elemzést készített arról, hogy milyen kulturális, strukturális, szervezeti és egyéni tényezők akadályozzák vagy segítik a mobilitási programok kihasználását.

PIAAC 2024: Milyen alapkészségekkel rendelkeznek a felnőttek a gyorsan változó világban?
PIAAC 2024: Milyen alapkészségekkel rendelkeznek a felnőttek a gyorsan változó világban?

PIAAC 2024: Romló készségek, növekvő kihívások?
Az OECD legfrissebb PIAAC felmérése rávilágít arra, hogy világszerte, így Magyarországon is csökken a felnőttek szövegértési, számolási és problémamegoldó készsége. Míg Finnország, Norvégia és Dánia javított eredményein, hazánkban jelentős mértékben nőtt az alacsony szövegértési és számolási készségűek aránya. Hogyan fordíthatjuk meg ezt a tendenciát? Olvasd el a teljes elemzésünket és Dr. Farkas Éva friss jelentését!