Platform a magyarországi felnőttoktatók és -képzők szakmai fejlődéséért

A készségek avulása és az élethosszig tartó tanulás szerepe az egyes szakmákban
A Zürichi Egyetem tanulmánya az élethosszig tartó tanulás szerepét vizsgálja a készségek avulásának ellensúlyozásában. A rövid kivonat összefoglalja a tanulmány fő következtetéseit, és hozzáférést kínál a részletes kutatási jelentéshez.
n

Kategória

Szerző

Dátum

2023. Január

Az interjú angol nyelvű változata itt érhető el.

A gyorsan avuló „kemény készségeket” (hard skills) igénylő szakmákban más célt szolgál az élethosszig tartó tanulás, mint az állandó(bb) „puha készségekre” (soft skills) épülő foglalkozások esetében – erre a végkövetkeztetésre jutott egy kutatási projekt.

Tekintettel a társadalmi, technológiai és gazdasági változások gyors ütemére, kétségtelen, hogy az egész életen át tartó tanulás fontos, és egyre fontosabbá válik. Ugyanakkor az egész életen át tartó tanulás előnyei szakmától függően eltérőek lehetnek.

Tobias Schultheiss és Uschi Backes-Gellner, a Zürichi Egyetem munkatársai szerint azokban a szakmákban, amelyekben nagy a gyorsan elavuló, kemény készségek aránya, az élethosszig tartó tanulás nagyobb valószínűséggel nyújt védelmet a munkanélküliség kockázata ellen. Míg az olyan szakmákban, amelyek inkább a viszonylag állandó puha készségekre épülnek, a folyamatos tanulás a karrierépítést és a fizetésemelést szolgálja.

A kemény készségeket karban kell tartani

A mintában szereplő „puhább” szakmák esetében a kutatás nem talált statisztikai különbséget a foglalkoztatás valószínűségét illetően a felnőttképzésben résztvevők és a tanulástól távolmaradók között. A „legnehezebb” szakmák esetében viszont a különbség akár a 4%-ot is elérte, ami jelentős, tekintve a Svájcban általában alacsony (3%-os) átlagos munkanélküliségi rátát.

A kemény készségek magasabb átlagbérekkel járnak együtt, de ezeket a készségeket folyamatosan karban kell tartani, hogy ne csökkenjen a munkavállalók foglalkoztathatósága. (TRANSFER)

A SVEB véleménye

Ezek az eredmények fontosak a felnőttképzés hatásának megértéséhez, hangsúlyozza Helen Buchs a SVEB-től: „Erről kevés kutatás van Svájcban és nemzetközileg is, mert nehéz megkülönböztetni, hogy valaki például a felnőttképzés miatt tudott-e karriert csinálni, vagy éppen ezek miatt a kilátások miatt kezdett bele a felnőttképzésbe”. A tanulmány a Svájci Oktatási és Képzési Mikrocenzus (MET) adataira támaszkodva foglalkozik ezzel a problémával. Ez is igazolja, hogy a MET átfogó forrásként szolgálhat további svájci kutatási projektekhez. 

További információk a kutatási projektről (angolul)

Ez is érdekelhet

PIAAC 2024: Milyen alapkészségekkel rendelkeznek a felnőttek a gyorsan változó világban?
PIAAC 2024: Milyen alapkészségekkel rendelkeznek a felnőttek a gyorsan változó világban?

PIAAC 2024: Romló készségek, növekvő kihívások?
Az OECD legfrissebb PIAAC felmérése rávilágít arra, hogy világszerte, így Magyarországon is csökken a felnőttek szövegértési, számolási és problémamegoldó készsége. Míg Finnország, Norvégia és Dánia javított eredményein, hazánkban jelentős mértékben nőtt az alacsony szövegértési és számolási készségűek aránya. Hogyan fordíthatjuk meg ezt a tendenciát? Olvasd el a teljes elemzésünket és Dr. Farkas Éva friss jelentését!