A svájci tapasztalat egyik legerősebb tanulsága egyszerű: a felnőttképzői munka önálló szakmai kompetenciákat igényel. Nem elegendő a jó előadói készség, nem elegendő a szakmai tapasztalat, és nem elegendő az sem, ha valaki kiválóan ismeri a saját szakterületét. A felnőttekkel dolgozó oktatónak képesnek kell lennie tanulási folyamatokat tervezni, csoportokat vezetni, egyéni tanulási utakat támogatni, visszajelzést adni, tanulási eredményeket értékelni, és saját oktatói szerepére is reflektálni.

A SVEB-tanúsítványok története azt mutatja, hogy ezek a kompetenciák tanulhatók, fejleszthetők és minőségbiztosított módon elismerhetők.

 

Egy sikeres rendszer számokban

A SVEB-tanúsítványok jelentőségét jól mutatják a számok. 1996 óta összesen 73 040 SVEB-tanúsítványt állítottak ki Svájcban. Csak 2025-ben 3294 tanúsítványt adtak ki, ami az elmúlt nyolc év legmagasabb értéke. Ez világosan jelzi, hogy a rendszer harminc év után sem veszített vonzerejéből: továbbra is élő, keresett és a gyakorlatban használt szakmai standard.

A tanúsítványokat jelenleg mintegy 100 intézmény kínálhatja Svájcban: 77 a német nyelvű országrészben, 13 a francia nyelvű Romandiában és 7 az olasz nyelvű Svájcban. Ez a földrajzi és intézményi lefedettség azt mutatja, hogy a SVEB-tanúsítvány nem elszigetelt képzési termék, hanem országos jelentőségű professzionalizációs eszköz.

 

Két belépési út: csoportos képzés és egyéni tanuláskísérés

A svájci rendszer egyik fontos sajátossága, hogy már a belépő szinten különbséget tesz a csoportos tanulási események vezetése és az egyéni tanulási folyamatok kísérése között.

Az „Ausbilderin/Ausbilder – Durchführung von Lernveranstaltungen” / AdA ZA-DL tanúsítvány a kurzusok, szemináriumok, workshopok és más csoportos tanulási események tervezésére, megvalósítására és értékelésére készít fel. Ezt a tanúsítványt korábban gyakran a „Kursleiter/in”, vagyis kurzusvezetői szereppel azonosították.

Az „Ausbilderin/Ausbilder – Einzelbegleitungen” / AdA ZA-BE ezzel szemben az egyéni tanulók támogatására, kísérésére és fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ez a tanúsítvány azok számára releváns, akik egyéni tanulási folyamatokban segítik a felnőtteket, például mentorálási, tanácsadási, fejlesztési vagy tanulástámogatási helyzetekben.

A két tanúsítványt gyakran SVEB 1-ként emlegetik, mert ezek jelentik az első modult a svájci „eidg. Fachausweis Ausbilderin/Ausbilder”, vagyis a szövetségi szakmai bizonyítvány felé vezető úton. Mindkét tanúsítvány azt igazolja, hogy a képző saját szakterületén, előre meghatározott koncepciók, tantervek és tananyagok alapján képes felnőtteknek szóló tanulási eseményeket vagy tanulási kísérési folyamatokat tervezni, megvalósítani és értékelni.

Ez a megkülönböztetés a magyar fejlesztés számára is különösen tanulságos. A felnőttképzői professzió ma már nem csupán csoportos oktatást jelent. Egyre fontosabb szerepet kap az egyéni tanulástámogatás, a mentorálás, a fejlesztő visszajelzés, a tanulási akadályok felismerése és a személyre szabott tanulási utak támogatása.

 

Minimumstandard, amely orientációt ad

A SVEB-tanúsítványok egyik legfontosabb újítása az volt, hogy országos szinten értelmezhető minimumstandardot teremtettek. A rendszer nem azt állította, hogy minden felnőttképzőnek ugyanazt az utat kell bejárnia, és nem is próbálta uniformizálni a sokféle szakmai hátteret. Ehelyett azt mondta ki: aki felnőttekkel tanulási helyzetben dolgozik, annak rendelkeznie kell bizonyos alapvető didaktikai, andragógiai, tervezési, megvalósítási, értékelési és reflektív kompetenciákkal.

Ez a minimumstandard a képzőknek fejlődési irányt, a képző intézményeknek minőségi támpontot, a munkáltatóknak pedig orientációt ad. A tanúsítvány így nem pusztán egyéni szakmai elismerés, hanem rendszerszintű minőségfejlesztési eszköz is.

Svájcban a SVEB-tanúsítvány számos területen vált elvárt képesítéssé vagy szakmai standarddá: az egészségügyben, a szakmai gyakorlati képzésben, az informatikai és biztonsági területeken, valamint minden olyan környezetben, ahol felnőtteket szervezetten képeznek, támogatnak vagy továbbfejlesztenek.

Ez a gondolat Magyarország számára is kulcsfontosságú. A hazai felnőttképzési rendszerben jelentős szakmai tapasztalat és sokszínű intézményi gyakorlat van jelen, de a felnőttképzői alapkompetenciák egységes, széles körben elfogadott és minőségbiztosított elismerése még fejlesztésre vár. A PROFADUL projekt éppen ebben a térben kíván hozzájárulni egy magyarországi megoldás kialakításához.

 

A szakmai kiválóság átadható tudássá formálása

A SVEB-tanúsítványok egyik fontos üzenete, hogy a felnőttek képzéséhez nem elegendő önmagában a magas szintű szakterületi tudás. Számos területen – az informatikától az egészségügyön és az ipari szakmákon át a szolgáltatásokig, a nyelvi képzésekig vagy a vállalati tudásátadásig – olyan szakemberek dolgoznak képzőként, akik saját területükön kiválóságot képviselnek. Tudásuk, tapasztalatuk és gyakorlati rálátásuk mások számára rendkívül értékes tanulási forrás.

A felnőttképzés kérdése azonban az, hogyan válik ez a szakmai tudás valóban átadhatóvá, érthetővé, alkalmazhatóvá és fejlesztő hatásúvá a felnőtt tanulók számára. Ehhez szükséges az andragógiai és didaktikai felkészültség: annak tudása, hogyan tanulnak a felnőttek, hogyan lehet a tanulási folyamatot megtervezni, a résztvevők előzetes tapasztalataira építeni, motivációjukat fenntartani, megfelelő módszereket választani, visszajelzést adni és a tanulási eredményeket értékelni.

Ez a megközelítés különösen fontos a PROFADUL kommunikációja szempontjából. A felnőttképzői professzionalizáció nem a meglévő szakmai tapasztalat megkérdőjelezéséről szól, hanem annak megerősítéséről és hatékonyabb tanulási folyamattá alakításáról. A cél az, hogy a különböző szakterületeken dolgozó kiváló szakemberek még eredményesebben tudják tudásukat mások fejlődésének szolgálatába állítani.

A tanúsítvány ezért nem „papír”, hanem szakmai bizalmi eszköz. Azt mutatja meg, hogy a képző nemcsak értékes szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezik, hanem képes azt felnőttek számára jól strukturált, tanulható és alkalmazható formában közvetíteni.

 

Didaktika, módszertan, visszajelzés és szerepreflexió

A SVEB-tanúsítványhoz vezető képzések nem elméleti, a gyakorlattól elszakított programok. A középpontban a felnőttképzői munka gyakorlati „mestersége” áll: a didaktika, a módszertan, a tanulási folyamatok tervezése, a képzési helyzetek vezetése, a moderáció, a prezentáció, a visszajelzés és az értékelés.

Ugyanakkor a rendszer nem szűkíti le a felnőttképzői kompetenciát technikai módszertanra. Legalább ennyire fontosnak tekinti az emberi és kapcsolati dimenziókat: a tanulók támogatását, az egyéni tanulási folyamatok kísérését, a motiváció fenntartását, valamint az oktatói szerep tudatosítását és reflexióját.

Ez az integrált szemlélet a magyar fejlesztés számára is alapvető. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az alapkészségek fejlesztése, a munkaerőpiaci átmenetek és a fenntarthatósági kihívások korában a felnőttképző nem egyszerűen tananyagot közvetít. Tanulási helyzeteket teremt, alkalmazkodik a résztvevők igényeihez, segíti az önálló tanulást, és hozzájárul ahhoz, hogy a megszerzett tudás valóban hasznosuljon.

 

Folyamatos minőségfejlesztés: SVEB, SK AdA és QSK

A svájci modell sikerének egyik kevésbé látványos, de stratégiai jelentőségű eleme a minőségfejlesztés intézményi háttere. A rendszer nem egyszeri fejlesztésként működik, hanem folyamatosan karbantartott szakmai ökoszisztémaként.

Ebben a folyamatban a SVEB mellett fontos szerepet játszik a Schweizerische Kommission Ausbildung der Ausbildenden / SK AdA, vagyis az AdA-rendszer stratégiai vezető testülete, valamint a Qualitätssicherungskommission / QSK, a minőségbiztosítási bizottság. Ezek a szereplők vizsgálják a fejlesztési területeket, aktualizálják és meghatározzák a követelményeket és kompetenciaprofilokat, valamint gondoskodnak arról, hogy a rendszer reagálni tudjon az új szakmai, társadalmi és munkaerőpiaci elvárásokra.

Ez a PROFADUL számára különösen fontos párhuzam. Egy magyar felnőttképzői képesítési rendszer csak akkor lehet hiteles és fenntartható, ha nem pusztán képzési modulokból áll, hanem világos szakmai irányítással, minőségbiztosítási logikával és rendszeres felülvizsgálati mechanizmussal is rendelkezik.

 

Mit jelent mindez a PROFADUL számára?

A PROFADUL projekt nem egy svájci rendszer mechanikus átvételére törekszik. A cél ennél összetettebb és szakmailag izgalmasabb: olyan magyarországi moduláris képesítési rendszer kialakítása, amely tanul a svájci AdA-rendszer tapasztalataiból, de a magyar felnőttképzési környezetben válik működőképessé.

A svájci példa több fontos fejlesztési irányt is megerősít:

Svájci tapasztalat	PROFADUL-relevancia
SVEB-tanúsítvány mint belépő szintű minimumstandard	Magyar felnőttképzői alapkompetenciák meghatározása
Csoportos képzés és egyéni tanuláskísérés megkülönböztetése	A magyar kompetenciaprofil szerepköreinek pontosítása
Moduláris út a magasabb szintű képesítés felé	Rugalmas, egymásra épülő magyar modulrendszer kidolgozása, mikrotanusítványok kialakítása
Didaktikai és andragógiai kiegészítő képesítés	A meglévő szakmai tudás elismerése és pedagógiai megerősítése
SK AdA és QSK szerepe	Magyar szakmai tulajdonosi és minőségbiztosítási struktúra kialakítása
Folyamatos revízió és kompetenciaprofil-fejlesztés	Fenntartható, adaptív PROFADUL-rendszer létrehozása

 A PROFADUL egyik központi kérdése tehát nem az, hogy Magyarország lemásolja-e a svájci modellt. A valódi kérdés az, hogy létre tudunk-e hozni egy olyan hazai képesítési és minőségbiztosítási keretet, amely a magyar felnőttképzők számára is valódi szakmai értéket, fejlődési utat és elismerést kínál.

 

A tanúsítvány mögötti valódi tét

A svájci példa nem azt mutatja, hogy egy tanúsítvány önmagában megoldja a felnőttképzés minőségi kihívásait. Azt mutatja, hogy ha egy tanúsítvány mögött világos, konszenzusra épülő kompetenciaprofil, moduláris tanulási út, intézményi minőségbiztosítás, rendszeres fejlesztés és szakmai elfogadottság áll, akkor képes valódi szakmai standarddá válni.

Pontosan ez a PROFADUL tétje Magyarországon is.

A felnőttképzés előtt álló kihívások ma nagyobbak, mint valaha: digitalizáció, mesterséges intelligencia, növekvő tendencia az alapkészség-hiányok terén, demográfiai változások, munkaerőpiaci átmenetek és fenntarthatósági követelmények alakítják a tanulás világát. Ezekre a kihívásokra nem lehet kizárólag új tananyagokkal vagy új képzési kínálattal válaszolni.

A kérdés az, hogy kik és hogyan támogatják a felnőttek tanulását.

Harminc év SVEB-tanúsítvány azt üzeni: a felnőttképzői kompetencia láthatóvá tehető, fejleszthető és elismerhető. A PROFADUL célja, hogy ez a gondolat Magyarországon is gyakorlati rendszerré váljon.

A svájci példa azt mutatja: összefogással lehetséges.

Most az a feladat, hogy a magyar felnőttképzésben is megerősítsük azt a szakmai alapot, amely nélkül nincs sikeres élethosszig tartó tanulás.

 

Forrás:

SVEB / alice.ch: 30 Jahre SVEB-Zertifikate – Jubiläum eines Erfolgsmodells, 2026. május 26.
SVEB / alice.ch: Stufe I: SVEB-Zertifikat – der Einstieg ins Ausbilden von Erwachsenen

 

A mai felgyorsult világban a felnőttek folyamatos tanulásának szükségessége minden eddiginél hangsúlyosabb, különösen válságos időkben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már több, mint 50 évvel felhívta erre a figyelmet „Az egész életen át tartó tanulás stratégiája” jelentésében (1973).

Manapság az OECD a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Munka Jövőjével Foglalkozó Globális Bizottságával együttműködésben a PIAAC felmérésen keresztül arra megállapításra jutott, hogy gazdasági elmaradottság és szociális dezintegráció sújtja az alapkészség-, számolási- és problémamegoldási készséghiányban szenvedő társadalmakat. Az ILO „Munka a fényesebb jövőért (2019)” jelentésében szintén hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú tényező a proaktív krízismenedzsment és a válságálló szervezetek létrehozatala szempontjából.

Az EU a felnőttkori tanulásról szóló Új Európai Cselekvési Tervében (2021) ambiciózus célt tűzött ki: a felnőttkori tanulásban való részvétel éves arányát 60%-ra kell növelni a tagállamok átlagában, és ezzel egyidejűleg felhívta a figyelmet a felnőttképzés professzionalizációjának fontosságára. Fel kell ismernünk, hogy a korai iskolaelhagyás komplexitásán túl a minőségi alapkészség-fejlesztéssel és a második esély iskolákkal kapcsolatos kérdések negligálása olyan súlyos problémák, melyek az EU több tagállamában együtt járhatnak a felnőttoktatók szakmai felkészültségének figyelmen kívül hagyásával vagy elhanyagolásával. Ezek a tényezők Európa-szerte közvetlen hatással vannak a versenyképességre, a foglalkoztathatóságra, a mobilitásra, a társadalmi befogadásra, az identitásra és az aktív polgári szerepvállalásra.

Néhány országban a Tanács Kompetenciafejlesztési pályákra vonatkozó ajánlása új nemzeti kezdeményezéseket indított el az elmúlt néhány évben az alacsony iskolai végzettségű és alapkészségekkel rendelkező felnőttek számára  alapkészségeik és képzettségük fejlesztésére irányuló lehetőségek formájában. Az olyan, a felnőttkori tanulásban való részvétel növelésére irányuló speciális eszközök, mint az egyéni tanulási számla (ILA, Individual Learning Account) és a mikrotanúsítványok a jövőben kiemelt figyelmet és támogatást kaphatnak a nemzeti stratégiákban és intézkedésekben.

Újabb és újabb ösztönzők, eszközök létrehozatala, valamint a képzési kínálat a részvétel mennyiségi bővítését szolgáló korszerűsítése mellett jónéhány európai országban arra is szükség van, hogy nagyobb elismerés és figyelem övezze a felnőttoktatók szakmai felkészültségét. Ez a minőségi szolgáltatás egyik alapvető szempontja, amely a résztvevők számára releváns és vonzó tanulási élményt biztosít, és ezáltal nagymértékben hozzájárul a felnőttek tanulásban maradásához, fejlődéséhez és céljaik hatékony eléréséhez. Azt is meg kell említeni, hogy az írástudás és az alapkészségek gyakran kimaradnak vagy alulreprezentáltak a felnőttoktatók képzéseiben, még MA szinten is.

Az Európai Alapkészségek Hálózata (ESBN) és partnerei meggyőződéssel vallják, hogy az alapkészségek fejlesztése és ennek megfelelően az oktatók szakmai továbbképzése válság idején releváns válasz az európai felnőttek készségeinek fejlesztése, az ellenálló képességük növelése, valamint a munkahelyi és közösségi szerepvállaláshoz szükséges alapvető transzverzális készségek fejlesztése érdekében.

Az Erasmus+ program KA3 intézkedése az Európai Unió szintjén folytatott szakpolitikai együttműködéshez való hozzájárulásként hat innovatív nyílt online kurzus (MOOC, Massive Open Online Course) kifejlesztését támogatta a Professional Development Series for Basic Skills Teachers (PDS4BST) projekt részeként.

Kapcsolódva a Készségek Európai Évéhez (2023), az EBSN Szakmai Továbbképzési Sorozata (Professional Development Series – PDS) által kínált MOOC-ok az alapkészségeket, illetve általában a felnőtteket oktató tanárok szakmai készségeit és kompetenciáit fejlesztik, segítve ezzel a felnőttkori tanulást a jobb teljesítmény elérésében.

A MOOC-ok kialakítása biztosítja, hogy a tanárok, oktatók, mentorok, a felnőttkori tanulás támogatói a változó tanulási igényekhez igazodó, digitalizált tanulási környezetben fejlesszék szakmai tudásukat.

A MOOC-ok olyan témaköröket dolgoznak fel, melyek az oktatók mindennapi gyakorlatában felmerülő kihívásokra adnak választ:

Az egyes MOOC-ok önellenőrzéssel egybekötött önálló tanulási lehetőséget és tematikus fórumokat kínálnak az aktív szakmai fejlődéshez. Facilitátorok is támogatják a MOOC-ok résztvevőit a tanulási akadályok leküzdésében és a tartalmak hatékony feldolgozásában. Emellett a résztvevők három élő interaktív webináriumon reflektálhatnak tapasztalataikra és tanulhatnak egymástól. A MOOC-ok elvégzése egyenként mintegy 25 óra tanulási időt igényel, és a résztvevők minden MOOC elvégzése után tanúsítványt, és EBSN digitális jelvényt szerezhetnek.

A MOOC-ok rugalmas akkreditációs lehetőségeket kínálnak a felsőoktatási intézmények számára, és hidat képeznek a szakmai fejlődési sorozat (Professional Development Series) és a mikrotanúsítványok között, melyre nagy szükség van a rugalmas tanulás, az elismerés és a korábban összegyűjtött készségek validálása érdekében. A felsőoktatási intézmények 1 ECTS-pontként ismerhetik el az egyes MOOC-okat, vagy lehetséges a továbbképzés nemzeti keretrendszerébe történő adaptációjuk és integrációjuk is.

Az EBSN 2023. évi konferenciája (Pécs, Magyarország, 2023. június) szintén kapcsolódott az alapkészségek fejlesztésének minőségi szempontjaihoz, különös tekintettel a tanárok és felnőttoktatók képzésére, és az alapkészség-fejlesztés professzionalizációjának kihívást jelentő kérdéseire.

A Kompetenciafejlesztési Pályák Ajánlás (2016) kiemeli, hogy az EU-ban mintegy 58 millió, alacsony alapkészségekkel rendelkező felnőttnek támogatásra van szüksége. Az Ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fektessenek be személyre szabott tanulási lehetőségekbe az írni-olvasni tudás, a számolási készség, a digitális alapkészségek és egyéb technikai készségek elsajátítása érdekében, lehetővé téve a felnőttek számára, hogy képesítés megszerzése felé haladjanak.

Az Ajánlás által támogatott háromlépcsős személyre szabott támogatás magában foglalja a készségek felmérését, a rugalmas tanulási lehetőségeket, valamint a készségek érvényesítését és elismerését, amelyet felvilágosító, tanácsadó és egyéb támogató intézkedések egészítenek ki. A tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedésekről készült értékelés (2023) mérsékelten pozitív tendenciákat állapított meg a vonatkozó mutatókban, és megerősítette az ajánlások célkitűzéseinek folyamatos relevanciáját.

Az Európai Bizottság európai növekedési modelljének célja, hogy kihasználja a kettős -zöld és digitális- átmenet szinergikus lehetőségeit, miközben 2050-re egy klímasemleges kontinens felé halad, az európai Zöld Megállapodásban felvázoltak szerint.

Az alacsony alapkészségekkel rendelkező felnőttek azonban jelentős kihívásokkal néznek szembe, ha ezen átmenetek közepette fenn akarják tartani aktív részvételüket a munkaerőpiacon, a társadalmi és demokratikus életben:

• A gazdaságok környezetbarátabbá válása és a szolgáltatások digitalizációja átalakítja a meglévő munkahelyeket, és újakat teremt, miközben a régóta fennálló, alacsony képzettséget igénylő munkahelyek megszűnnek az automatizálás vagy a környezetre káros szerepek fokozatos megszüntetése miatt.
• Emellett a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a társadalmi és közösségi életben való részvétel és a demokratikus jogok gyakorlása egyre inkább a digitális készségektől és a médiaműveltségtől függ.
• A fenntartható fejlődési célok elérése a környezeti hatások tudatosítását és a viselkedés megváltoztatását is megköveteli minden polgártól.

A méltányosság és a szolidaritás az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú célkitűzései és alapelvei, amelyek összhangban vannak a fenntartható fejlődési célokkal és a szociális jogok európai pillérével. A szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében megfogalmazott kiemelt céllal összhangban 2030-ig a felnőttek 60%-ának évente részt kellene vennie képzésben (jelenlegi állás szerint 2022-ben 39,5%, az alacsonyan képzett felnőttek körében 18,4%), és a 16-74 évesek legalább 80%-ának rendelkeznie kellene alapvető digitális készségekkel, ami a digitálisan átalakult Európában a munkaerő-piaci és társadalmi befogadás és részvétel előfeltétele.

 

A továbbképzés kihívásai a kettős átmenet összefüggésében

A tudatosság és a tanulási motiváció növelése: A szakpolitikáknak hatékonyan kell javítaniuk az egyének életminőségét, kiemelve őket a szegénységből és biztosítva a családfenntartó munkahelyeket.

Átfogó megközelítés: A többszörös és sokféle igényre való reagálás, a szakpolitikák, támogatási eszközök és finanszírozási lehetőségek integrálása.

A klasszikus alapkészségeken túlmutató készségek: A kettős átmenethez nélkülözhetetlen készségek jellemzően többet jelentenek az írni-olvasni-olvasni tudásnál, a számolási készségnél és a digitális készségeknél. Olyan transzverzális készségeket foglalnak magukban, mint a kommunikáció, az együttműködés, a problémamegoldás és a tanulók kontextusában releváns egyéb készségek. A szakpolitikáknak foglalkozniuk kell a tanulási készségekkel, és el kell ismerniük mind a mindennapi élethez szükséges fenntarthatósági készségeket, mind a munkával kapcsolatos zöld készségeket.

Finanszírozás: Finanszírozás biztosítása nemcsak a képzésben való részvételhez, hanem a megélhetési költségekhez való hozzájáruláshoz is.

 

Az európai készségfejlesztési menetrendben szereplő, a hatékony szakképzési politikákat támogató intézkedések

Releváns kompetencia-keretek a készségek azonosításához: LifeComp a média-, pénzügyi, környezetvédelmi és egészségügyi kompetenciákhoz. (DigComp, GreenComp, LifeComp)

A mikrotanúsítványok európai megközelítése: a mikrotanúsítványok eszközöket biztosítanak az informális és nem formális környezetben szerzett készségek elismerésére.

Az egyéni tanulási számlára vonatkozó kezdeményezés: A tanácsi ajánlás rugalmas finanszírozási megoldást kínál a továbbképzési pályákhoz, beleértve az útmutatást, a személyre szabott tanulást és az érvényesítést.

Paktum a készségekért: támogatja az állami és magánszervezetek együttműködését minden szinten és különböző kontextusokban a zöld és digitális átállással kapcsolatos fel- és átképzés előmozdítása érdekében.

Ajánlások a digitális oktatásról és képzésről: A Tanács ajánlásai a sikeres digitális oktatás és képzés kulcsfontosságú támogató tényezőiről, valamint a digitális készségek oktatásban és képzésben való elsajátításának javításáról.

 

Példák jó gyakorlatokra

1. Digitális integrációs eszközök

Az Alapvető készségek hálózata, az Északi Felnőttképzési Hálózat (Nordic Network of Adult Learning, NVL) részeként, a digitális befogadással kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik, szakpolitikai ajánlásokat kínál az együttműködésen alapuló és közös alkotó megoldásokhoz, és gyakorlati eszközöket. A digitális eszköztár egy olyan inkluzív készségmérő megoldás, amely rávilágít a digitális készségek elsajátításával kapcsolatos vakfoltokra és egyéni fájdalmas pontokra, segítve a szakembereket a befogadás akadályainak azonosításában.

2. Zöld készségek a munkavállalók számára Észtországban

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap által finanszírozott országos program rugalmas tanulási lehetőségeket teremt a munkavállalók számára, különös tekintettel az alacsonyan képzett felnőttekre, miközben támogatja a vállalatok zöld átállását.

3. Erasmus+ „Back2Basics” projekt

Ez a projekt a tanárokat készíti fel a kulcsfontosságú digitális készségek elsajátítására, hogy megkönnyítse tanulóik munkaerő-piaci hozzáférését. Modulárisan felépített tanfolyamot és kézikönyvet kínál a digitális és médiaműveltség tanításához.

4. Felnőttek pénzügyi ismeretei Szlovéniában

A Szlovén Felnőttképzési Intézet (SIAE) által végrehajtott program a fiatal és idősebb felnőttekre összpontosító pénzügyi műveltségi tantervet dolgozott ki. Három új, 100 órás pénzügyi műveltségi tanfolyamot kínál moduláris formában, lehetővé téve rövidebb informális programok létrehozását a különböző felnőttkori igényeknek megfelelően.

A felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program (European Agenda for Adult Learning, EAAL) a következő tízéves szakaszába lépve ambiciózus célt tűzött ki maga elé: 2030-ra a 25–64 éves felnőttek legalább 60%-ának részt kell vennie tanulási tevékenységben. E cél elérése érdekében az alacsonyan képzett felnőttek részvételét releváns és hatékony alapkészség fejlesztési lehetőségek biztosításával kell ösztönözni. E tekintetben a cselekvési program kiemeli a felnőttoktatásban és -képzésben dolgozók professzionalizálásának szükségességét; az alapkészségeket oktató tanárok pedig olyan részét képezik ennek a csoportnak, amelynek sokféle és sajátos igényei vannak.

A Készségek európai évével összhangban, amely az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozza, ez a blogbejegyzés arra világít rá, milyen szerepet játszanak a felnőttek számára alapkészségeket oktatók az EAAL céljainak megvalósításában, milyen kihívásokkal szembesülnek a koronavírust követő időszakban, illetve mekkora az igény ezen a területen a magasan képzett és hozzáértő oktatókra.

 

A felnőttek alapkészségei létfontosságúak az európai társadalmak rezilienciájának megerősítésében, a digitális és zöld átalakulásnak a teljes felnőtt lakosságra történő kiterjesztésében, valamint a társadalmi és gazdasági növekedés előmozdításában.

A tanároknak kiemelt szerepük van a felnőtt tanulók potenciáljainak kibontakoztatásában, valamint a minőség és a tanulásban való előrehaladás biztosításában. Az alapkészségeket oktató tanárok számára a járvány utáni időszak új kihívásokat hozott, ezzel is ráirányítva a figyelmet az olyan magasan képzett és kompetens szakemberek iránti igényre, akik képesek alkalmazkodni a felnőttoktatás és -képzés gyorsan változó viszonyaihoz. Ennek ellenére a releváns tanulási lehetőségek elérhetősége és az alapkészségeket oktató tanárok támogatása nagyon eltérő az EU országaiban.

 

A felnőttek számára alapkészségeket oktató tanárok előtt álló kihívások a koronavírus utáni időszakban

Alkalmazkodás a digitális átalakuláshoz

A koronavírus-járvány online és vegyes oktatásra történő kényszerű átállást hozott magával, ami a felnőttek számára alapkészségeket oktató tanároktól új digitális készségek és tudás elsajátítását követelte és követeli meg. A tanulás folyamatosságának fenntartásához kulcsfontosságú a digitális segédanyagokhoz való egyenlő hozzáférés és a minden felnőtt tanulónak járó, megfelelő támogatás biztosítása. Az olyan szervezetek, mint az UNESCO és az OECD kutatásai rávilágítanak a felnőtt tanulók közötti digitális szakadékra, és hangsúlyozzák a tanárok digitális jártasságának fontosságát a koronavírus utáni időszakban.

Az egyre több kihívással szembesülő felnőtt tanulók támogatása

A világjárvány gazdasági hatásai, többek között a munkanélküliség és a munkahelyek elvesztése, valamint a munkaerőpiaci mozgások felgyorsulása súlyosbította azokat a kihívásokat, amelyekkel az alacsony alapkészségszinttel rendelkező felnőttek szembesülnek. A tanároknak foglalkozniuk kell ezeknek az embereknek az eltérő tanulási igényeivel és hátterével, miközben azt is figyelembe kell venniük, milyen hatással van a pandémia és a háborús válsághelyzet a felnőtt tanulók mentális egészségére, motivációjára és elköteleződésére.

A tanulás és az elkötelezettség biztosítása

Mivel a világjárvány miatt megszakadt a felnőtt tanulók tanulási pályája, olyan stratégiákat kell kidolgoznunk, amelyek a bizonytalanság ellenére fenntartják a motivációt és a fejlődést. A tanároknak alkalmazkodniuk kell és meg kell újulniuk, hogy a megváltozott körülmények között is biztosítani tudják az elköteleződést és a tanulás folyamatosságát.

A felnőttek alapkészségeivel kapcsolatos igények sokféleségének kezelése

A felnőtt tanulók írástudásával, számolási és digitális készségeivel kapcsolatos eltérő igények további kihívások elé állítják a felnőttek számára alapkészségeket oktató tanárokat. Mindegyik terület speciális tanári készségeket és módszereket igényel, amit a szakpolitikák tervezői gyakran figyelmen kívül hagynak. A tanároknak érteniük kell ahhoz, hogy egyénenként felmérjék és kezeljék az egyedi tanulási követelményeket, és így biztosítsák, hogy a felnőtt tanulók le tudják küzdeni személyes tanulási nehézségeiket, és el tudják sajátítani a szükséges készségeket.

Új oktatási módszerek kidolgozása és alkalmazása

A koronavírus utáni időszakban a felnőttek alapkészségeinek oktatásában újszerű és alkalmazkodásra képes oktatási stratégiákra van szükség. Az új módszerek hatékony alkalmazásának érdekében a tanároknak naprakésznek kell lenniük a legújabb felnőttoktatási kutatásokat és legjobb gyakorlatokat illetően.

A változó munkaerőpiacon való eligazodás

A munkaerőpiac koronavírust követő átalakulása miatt változnak a készségekkel és kompetenciákkal kapcsolatos igények, ideértve az alacsony képzettséggel és alacsony alapkészségszinttel rendelkező felnőttek által betöltött állásokhoz szükséges alapkészségeket is. A tanároknak gyakran úgy kell a munkahelyeken megtalálniuk a megfelelő tanítási módszert, mintha új oktatási helyzetben lennének. A felnőttek alapkészségeit tanulók továbbképzési pályán való előrehaladását és munkaerőpiaci lehetőségeik javítását elősegítendő a tanároknak a tanítást az aktuális és jövőbeni munkaerőpiaci szükségletekhez kell igazítaniuk.

 

Figyelemre méltó kezdeményezések és közelmúltbeli projektek a felnőttek számára alapkészségeket oktató tanárok szakmai fejlődésének támogatásáért

Az Európai Alapkészség Hálózat (European Basic Skills Network, EBSN) kulcsszerepet játszik a felnőttek számára alapkészségeket oktató tanárok professzionalizálásának előmozdításában olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a szakmai továbbképzési sorozat, amely az európai országokban kínál online tanulási lehetőségeket tanárok, oktatók számára. A tanárképző intézmények és a folyamatos szakmai továbbképzéshez kialakított nemzeti keretrendszerek rugalmasan akkreditálhatják az EBSN mikrotanúsítványait.

Ausztriában az alapkészségek oktatására vonatkozó nemzeti tanterv, a Curriculum Basisbildung szerves részét képezik a digitális kompetenciák és a kritikai szemléletű médiaműveltség. A média gyorsan változó világában a kritikai gondolkodást szolgáló készségeknek is alkalmazkodniuk kell az új környezethez. Közelmúltbeli kutatások azt vizsgálják, miként lehet a tanárokat képezni és támogatni, hogy a tantervek egészében megjelenítsék a kritikai gondolkodást és fejlesszék a kritikai készségeket, többek között rendelkezésre bocsátva egy tudományos és gyakorlatközpontú forrásgyűjteményt.

Az Unesco Élethosszig Tartó Tanulás Intézete (Institute for Lifelong Learning, UIL) azért indította útjára az írásbeli készségeket oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztését célzó kezdeményezését, hogy kezelje azt a helyzetet, miszerint a pandémia következtében az oktatóknak muszáj alkalmazniuk a technológiát az írásbeli készségek oktatása és tanulása során. A képzési modulok a következők: 1. A technológia az írásbeli készségek oktatásának szolgálatában, 2. A technológia beépítése az írásbeli készségek oktatásába, 3. A folyamatos szakmai továbbképzést szolgáló technológiák.

A felnőttoktatásban alkalmazandó technológiai képzés eszköztára úgy mozdítja elő a felnőttek alapkészségeit tanulók kitartását és tanulásban való előrehaladását, hogy a felnőttoktatást végző tanároknak segít megtervezni és alkalmazni egy szöveges üzenetek küldésén alapuló támogatási formát. Amint az az Abt Associates kutatásából kiderül, az eszközkészlet használata számottevően csökkenti a lemorzsolódási arányt az alapkészségeket oktató kurzusokon.

Az EDUPRIS Project célja, hogy innovatív tanítási módszereket és pedagógiai eszközöket dolgozzon ki az életvezetési és humán készségek fejlesztésére, ideértve az alapkészségeket, és ezzel támogassa a büntetés-végrehajtási szolgálatoknál és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában dolgozó oktatókat és más szakembereket. A projekt döntéshozók és szakemberek között kezdeményezett és mozdított elő nemzeti és európai szintű párbeszédeket, amelyek a büntetés-végrehajtási szolgálatoknál és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában dolgozó oktatók professzionalizálásának sajátos igényeiről szóltak, továbbá támogatta egy speciális posztgraduális oktatási program kidolgozását.

 

A rendszerszemléletű megközelítés szükségessége

A felnőttek számára alapkészségeket oktatók professzionalizálása kulcsfontosságú a felnőtt tanulók potenciáljának kibontakoztatásában, valamint Európa társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásainak kezelésében. Ehhez elengedhetetlen a nemzeti szakpolitikai szereplők, tanárképző szervezetek és intézmények, valamint a képzési szolgáltatók közötti együttműködés ösztönzése, az eredményes oktatási módszerek és stratégiák kutatásának támogatása a felnőttek alapkészségeinek oktatása terén, továbbá a fenntartható finanszírozás biztosítása és a felnőttek számára alapkészségeket oktató tanárok képzésének, valamint szakmai továbbképzésének támogatása.

A felnőttek alapkészségeivel kapcsolatos eredményes szakpolitikák rendszerszinten kezelik ezeket a kihívásokat, és átfogó intézkedéseket tartalmaznak, amelyekkel biztosítják a professzionalizálás változó követelményeihez való alkalmazkodást.

Bebizonyosodott, hogy a felnőttek számára alapkészségeket oktatók professzionalizálásának tekintetében az előremutató és rugalmas tanulási útvonalakat kínáló nemzeti keretrendszerek megközelítése hoz eredményeket. A mikrotanúsítványok bevezetésére tett közelmúltbeli nemzeti erőfeszítéseket kihasználva erősíteni lehet az egyéni tanulási útvonalak bejárására irányuló motivációt, továbbá ezek a professzionalizálásra vonatkozó keretrendszerbe is jól beilleszthetők.

A jelenlegi kihívások közepette kulcsfontosságú a megfelelő alapkészségek megszerzésének biztosításával kapcsolatos fokozott tudatosság. A készségek európai évének részeként tervezett nyilvános meghallgatások, rendezvénysorozatok és kommunikációs kampányok kiváló alkalmakat jelentenek a vonatkozó szakpolitikák és intézkedések tervezésében és megvalósításában részt vevő valamennyi érdekelt fél számára.