A mai felgyorsult világban a felnőttek folyamatos tanulásának szükségessége minden eddiginél hangsúlyosabb, különösen válságos időkben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már több, mint 50 évvel felhívta erre a figyelmet „Az egész életen át tartó tanulás stratégiája” jelentésében (1973).

Manapság az OECD a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Munka Jövőjével Foglalkozó Globális Bizottságával együttműködésben a PIAAC felmérésen keresztül arra megállapításra jutott, hogy gazdasági elmaradottság és szociális dezintegráció sújtja az alapkészség-, számolási- és problémamegoldási készséghiányban szenvedő társadalmakat. Az ILO „Munka a fényesebb jövőért (2019)” jelentésében szintén hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú tényező a proaktív krízismenedzsment és a válságálló szervezetek létrehozatala szempontjából.

Az EU a felnőttkori tanulásról szóló Új Európai Cselekvési Tervében (2021) ambiciózus célt tűzött ki: a felnőttkori tanulásban való részvétel éves arányát 60%-ra kell növelni a tagállamok átlagában, és ezzel egyidejűleg felhívta a figyelmet a felnőttképzés professzionalizációjának fontosságára. Fel kell ismernünk, hogy a korai iskolaelhagyás komplexitásán túl a minőségi alapkészség-fejlesztéssel és a második esély iskolákkal kapcsolatos kérdések negligálása olyan súlyos problémák, melyek az EU több tagállamában együtt járhatnak a felnőttoktatók szakmai felkészültségének figyelmen kívül hagyásával vagy elhanyagolásával. Ezek a tényezők Európa-szerte közvetlen hatással vannak a versenyképességre, a foglalkoztathatóságra, a mobilitásra, a társadalmi befogadásra, az identitásra és az aktív polgári szerepvállalásra.

Néhány országban a Tanács Kompetenciafejlesztési pályákra vonatkozó ajánlása új nemzeti kezdeményezéseket indított el az elmúlt néhány évben az alacsony iskolai végzettségű és alapkészségekkel rendelkező felnőttek számára  alapkészségeik és képzettségük fejlesztésére irányuló lehetőségek formájában. Az olyan, a felnőttkori tanulásban való részvétel növelésére irányuló speciális eszközök, mint az egyéni tanulási számla (ILA, Individual Learning Account) és a mikrotanúsítványok a jövőben kiemelt figyelmet és támogatást kaphatnak a nemzeti stratégiákban és intézkedésekben.

Újabb és újabb ösztönzők, eszközök létrehozatala, valamint a képzési kínálat a részvétel mennyiségi bővítését szolgáló korszerűsítése mellett jónéhány európai országban arra is szükség van, hogy nagyobb elismerés és figyelem övezze a felnőttoktatók szakmai felkészültségét. Ez a minőségi szolgáltatás egyik alapvető szempontja, amely a résztvevők számára releváns és vonzó tanulási élményt biztosít, és ezáltal nagymértékben hozzájárul a felnőttek tanulásban maradásához, fejlődéséhez és céljaik hatékony eléréséhez. Azt is meg kell említeni, hogy az írástudás és az alapkészségek gyakran kimaradnak vagy alulreprezentáltak a felnőttoktatók képzéseiben, még MA szinten is.

Az Európai Alapkészségek Hálózata (ESBN) és partnerei meggyőződéssel vallják, hogy az alapkészségek fejlesztése és ennek megfelelően az oktatók szakmai továbbképzése válság idején releváns válasz az európai felnőttek készségeinek fejlesztése, az ellenálló képességük növelése, valamint a munkahelyi és közösségi szerepvállaláshoz szükséges alapvető transzverzális készségek fejlesztése érdekében.

Az Erasmus+ program KA3 intézkedése az Európai Unió szintjén folytatott szakpolitikai együttműködéshez való hozzájárulásként hat innovatív nyílt online kurzus (MOOC, Massive Open Online Course) kifejlesztését támogatta a Professional Development Series for Basic Skills Teachers (PDS4BST) projekt részeként.

Kapcsolódva a Készségek Európai Évéhez (2023), az EBSN Szakmai Továbbképzési Sorozata (Professional Development Series – PDS) által kínált MOOC-ok az alapkészségeket, illetve általában a felnőtteket oktató tanárok szakmai készségeit és kompetenciáit fejlesztik, segítve ezzel a felnőttkori tanulást a jobb teljesítmény elérésében.

A MOOC-ok kialakítása biztosítja, hogy a tanárok, oktatók, mentorok, a felnőttkori tanulás támogatói a változó tanulási igényekhez igazodó, digitalizált tanulási környezetben fejlesszék szakmai tudásukat.

A MOOC-ok olyan témaköröket dolgoznak fel, melyek az oktatók mindennapi gyakorlatában felmerülő kihívásokra adnak választ:

Az egyes MOOC-ok önellenőrzéssel egybekötött önálló tanulási lehetőséget és tematikus fórumokat kínálnak az aktív szakmai fejlődéshez. Facilitátorok is támogatják a MOOC-ok résztvevőit a tanulási akadályok leküzdésében és a tartalmak hatékony feldolgozásában. Emellett a résztvevők három élő interaktív webináriumon reflektálhatnak tapasztalataikra és tanulhatnak egymástól. A MOOC-ok elvégzése egyenként mintegy 25 óra tanulási időt igényel, és a résztvevők minden MOOC elvégzése után tanúsítványt, és EBSN digitális jelvényt szerezhetnek.

A MOOC-ok rugalmas akkreditációs lehetőségeket kínálnak a felsőoktatási intézmények számára, és hidat képeznek a szakmai fejlődési sorozat (Professional Development Series) és a mikrotanúsítványok között, melyre nagy szükség van a rugalmas tanulás, az elismerés és a korábban összegyűjtött készségek validálása érdekében. A felsőoktatási intézmények 1 ECTS-pontként ismerhetik el az egyes MOOC-okat, vagy lehetséges a továbbképzés nemzeti keretrendszerébe történő adaptációjuk és integrációjuk is.

Az EBSN 2023. évi konferenciája (Pécs, Magyarország, 2023. június) szintén kapcsolódott az alapkészségek fejlesztésének minőségi szempontjaihoz, különös tekintettel a tanárok és felnőttoktatók képzésére, és az alapkészség-fejlesztés professzionalizációjának kihívást jelentő kérdéseire.