A felnőttkori tanulás kontextusában a curriculumot gyakran képzési programnak nevezzük, különösen ha kevésbé formális, inkább gyakorlati tanulási tervet jelent.
A képzési program egy olyan szisztematikus és strukturális keret, amely meghatározza a képzési tervet (cél, célkitűzések, eredmények, eszközök) és a megvalósítás kontextusát (szervezet, tevékenységek, tanulási eszközök, kritériumok és módszerek).
Míg egy korábbi témakör (Képzéstervezés és -szervezés) a felkészülési folyamat technikai aspektusaival foglalkozik, ebben a témakörben a program designra és a tartalmi elemekre összpontosítunk.
Curriculum, tanterv – a fogalom értelmezése
A curriculum szó a latin currere igéből származik, jelentése „futás”, „pályafutás”, „folyamat”, “lefutás”.
A latin nyelvű pedagógiai irodalomban a XVI. századtól kezdve a tananyag-kiválasztás és -elrendezés megnevezésére szolgált: a kiválasztott és elrendezett tananyagot tantervbe rögzítették.
Angolul „syllabus”, „school curriculum”, vagy „curriculum”, franciául „programme de l’ enseignement” vagy „programme des études”, németül „Lehrplan”.
A kidolgozott képzési program, curriculum az összes alábbi kérdést megválaszolja:
Miért tanulunk? – célok és feladatok
Mit tanulunk? – tartalom / program
Milyen eredményre számíthatunk? – a tanulás eredményei
Mikor tanulunk? – óraterv és órarend
Ki tanul? – életkor és iskolai végzettség
Hogyan tanulunk? – módszertan és módszerek
Miből tanulunk? – taneszközök / tananyagok
Hol tanulunk? – a tanulás fizikai környezete
Milyen hatásai vannak a tanításnak és a tanulásnak? – az előrehaladás és a teljesítmény értékelése
A felnőtteknek szóló curriculum figyelembe veszi és épít azoknak a jellemzőire, akiknek a program szól: azaz a felnőtt tanulókra, különös tekintettel meglévő tapasztalataikra, élethelyzetükre és az életben betöltött különféle szerepeikre.
Mindezt jól szemlélteti az alábbi -kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló- funkcionális tantervet bemutató ábra, az ún. tantervi kerék, melynek középpontjában a felnőtt tanuló és élethelyzete áll.
Az ábra középpontjában a résztvevő látható, beágyazva a személyes élete, családja, társadalmi helyzete és munkája jelentette tanulási kontextusba (első kör). Ezek a kontextusok szolgálnak alapul a tanterv létrehozásához, és a tanítási és tanulási folyamat megvalósításához, egyben gyakorló terepet is jelentenek a fejlesztett kompetenciák kipróbálására, alkalmazására, ezáltal elősegítve a fejlődést az élet minden területén.
A második kör a tudásból (knowledge), készségekből (skills) és megértésből (understanding) áll, amelyek egyrészt képviselik a korábbi tanulás és tapasztalatszerzés, illetve az aktuális kompetenciafejlesztés (harmadik kör) eredményeit.
A harmadik körön található készségfejlesztő programok az alapkészségek: nyelvi (írás, olvasás, szövegértés, kommunikáció) és matematikai (számolási) kompetenciák megszerzésére és fejlesztésére irányulnak.
Az alapkészségekre épülhetnek a negyedik kör (problémamegoldás, másokkal való együttműködés (csapatmunka), információs és kommunikációs technológia), és ötödik kör (önfejlesztés és önállóság, kritikai gondolkodás és élethosszig tartó tanulás) kulcskompetenciái.
Kiemelt források a program design és tartalomfejlesztés témakörében