A hagyományos pedagógiai felfogás szerint a tanulás a tudás elsajátításának folyamata az oktatás és nevelés révén, ami azonban egy meglehetősen szűk megközelítése a tanulás fogalmának. A tanulás jelensége nemcsak a tudás megszerzését foglalja magában, hanem az intellektuális készségek, kognitív stratégiák, motorikus készségek, attitűdök tanulását is. A tanulás „átalakítja” az ember teljes személyiségét és viselkedését.
A pedagógia a gyermekek és fiatalok tanulási folyamataira koncentrál. A tanulás itt inkább irányított, a pedagógus szerepe meghatározó a tananyag és módszerek kiválasztásában. A tanulók kevesebb élettapasztalattal rendelkeznek, és az oktatás célja a kognitív képességek, alapkészségek és ismeretek megszerzése.
Ezzel szemben az andragógia a felnőttkori tanulást helyezi a középpontba, ahol a tanulók már önállóbbak, sokszor saját céljaik és tapasztalataik alapján választanak tanulási irányt. Az andragógiában a tanulás gyakorlati, problémamegoldó jellegű, és a korábbi tapasztalatok beépítése kulcsfontosságú. Itt az oktató inkább facilitátorként, segítőként van jelen.
Tömören fogalmazva, a tanulás a pedagógiában inkább irányított és strukturált, míg az andragógiában önirányított és tapasztalatorientált.
Kiemelt források a felnőttkori tanulás témakörében