A magyar RIA-AE nemzeti jelentés egyértelműen azt mutatja, hogy az Erasmus+ program valódi hozzáadott értéket teremt a felnőttképzésben. Nemcsak új nemzetközi kapcsolatokat és inspirációt ad, hanem segíti a szervezeteket abban is, hogy korszerűbb, befogadóbb és tanulóközpontúbb képzéseket kínáljanak.

A kutatás a RIA-AE Network nemzetközi kutatási együttműködés keretében valósult meg, amely az Erasmus+ hatásainak kutatására jött létre. A hálózatról és a kutatási projektről itt található több információ: https://www.ria-ae.eu/

A magyarországi kutatást a magyar Nemzeti Iroda, a Tempus Közalapítvány (TPF) koordinálta: https://tka.hu/

A kutatást Magyarországon a Progress Consult Kft. végezte: https://eng.progress.hu/

A RIA-AE első kutatási ciklusának nemzeti jelentései – köztük a magyar jelentés – itt érhetők el: https://www.ria-ae.eu/partner-countries-and-national-reports

Az első kutatási ciklus európai összegző jelentése itt olvasható: https://www.ria-ae.eu/fileadmin/user_upload/ria-ae.eu/Documents/Transnational_publications/First_survey_round/Transnational_report_2023_2024.pdf

Miért fontos ez a felnőttképzési szakembereknek?

A jelentés szerint az Erasmus+ különösen erős hatást gyakorol a munkatársak szakmai fejlődésére, a szervezetek nemzetköziesedésére, az új módszerek és digitális megoldások bevezetésére, valamint a tanulók önbizalmára, motivációjára és bevonására. A részvétel révén az oktatók, trénerek és szakmai munkatársak új pedagógiai megközelítéseket, digitális eszközöket és nemzetközi tapasztalatokat vihetnek haza, a szervezetek pedig olyan tananyagokat, képzési modulokat és együttműködéseket építhetnek ki, amelyek hosszabb távon is erősítik a működésüket.

Mit adhat a munkatársi mobilitás?

A jelentés alapján fontos külön kezelni a munkatársi mobilitást — vagyis az oktatók, trénerek, szakmai munkatársak mobilitását — és a felnőtt tanulói mobilitást. A munkatársi mobilitás elsősorban a szakmai fejlődést támogatja. Ha jól előkészített és tudatosan beépített tanulási folyamat kapcsolódik hozzá, akkor erősíti a szakmai önbizalmat, fejleszti a nyelvi, interkulturális és kommunikációs készségeket, új ötleteket ad a mindennapi szakmai munkához, és segíti a munkatársakat abban, hogy nyitottabban és innovatívabban dolgozzanak.

A jelentés szerint a munkatársak számára az Erasmus+ különösen értékes a pedagógiai és módszertani megújulás, a digitális kompetenciák fejlesztése, a nemzetközi együttműködések erősítése, valamint a tanulóközpontúbb és befogadóbb oktatási gyakorlatok kialakítása szempontjából.

Mit adhat a felnőtt tanulói mobilitás?

A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a felnőtt tanulói mobilitás más logikával működik, és különösen nagy lehetőség lehet a kevesebb lehetőséggel rendelkező felnőttek számára. A kutatás szerint ez a mobilitási forma nem elsősorban a szakmai tapasztalatcseréről szól, hanem arról, hogy a résztvevők önbizalma, kommunikációja, nyitottsága, tanulási motivációja és közösségi részvétele erősödjön. Ez különösen fontos lehet azoknak, akiknek korábban kevés pozitív tanulási tapasztalatuk volt, vagy akik nyelvi, szociális, földrajzi vagy élethelyzeti akadályokkal szembesülnek.

A jelentés arra is rámutat, hogy a tanulói mobilitás akkor működik igazán jól, ha megfelelő felkészítés, kísérés és utókövetés kapcsolódik hozzá. Ezért a felnőtt tanulói mobilitás különösen alkalmas lehet arra, hogy a felnőttképzésben részt vevő, sérülékenyebb vagy kevésbé magabiztos tanulók számára új tapasztalatokat és megerősítő tanulási élményeket adjon.

Mit nyújthat a KA2 partnerség?

A KA2 együttműködési projektek lehetőséget adnak arra, hogy a szervezetek ne csak résztvevői, hanem alakítói is legyenek az innovációnak. A jelentés szerint a partnerségek különösen hasznosak új módszerek és tananyagok kidolgozásában, nemzetközi szakmai hálózatok építésében, a szervezeti tanulás és fejlesztés támogatásában, valamint a képzési kínálat minőségének javításában.

Nem mellékes az sem, hogy a válaszadók 64%-a szerint a támogatott tevékenységek Erasmus+ nélkül egyáltalán nem valósultak volna meg. Ez jól mutatja, hogy a program sok szervezet számára valódi fejlesztési motor.

Mi a legfontosabb üzenet?

A magyar jelentés fő tanulsága, hogy az Erasmus+ segíti a szakmai megújulást, erősíti a nemzetközi nyitottságot, fejleszti a szervezeti kapacitást, és új perspektívákat nyit a tanulók és szakemberek számára. Ugyanakkor fontos látni, hogy a munkatársi mobilitás és a tanulói mobilitás nem ugyanazt a célt szolgálja: az előbbi elsősorban a szakmai fejlődést és intézményi megújulást támogatja, míg az utóbbi különösen fontos eszköz lehet a kevesebb lehetőséggel rendelkező felnőttek bevonásában és megerősítésében.

Bár az ilyen programok segítenek az idősebb felnőtteknek lépést tartani a technológiai fejlődéssel és biztosítani foglalkoztathatóságukat, az UNESCO „Hatékony át- és továbbképzés megvalósítása: tanulási programok idősebb felnőttek számára” című tanulmánya kiemeli, hogy sok résztvevő továbbra is alapvető kihívásokkal néz szembe.

Ezek közé tartozik különösen a meglévő képesítések és az új követelmények közötti eltérés, a technológiai változásokkal való megbirkózás nehézségei, valamint a jelentkezési folyamatban széles körben elterjedt életkor alapú diszkrimináció. Ehhez hozzáadódik még az önbizalomhiány, amely miatt az idősebb emberek „túl öregnek” érzik magukat a továbbképzéshez vagy az új karrierlehetőségekhez.

A finanszírozás, mint fő akadály

A tanulmány Kolumbia, Japán, Szingapúr, Svédország és az Egyesült Államok innovatív megközelítéseit elemzi és hasonlítja össze.

A finanszírozás komoly akadályt jelent e tekintetben. A vizsgált országokban gyakran hiányzik a megfelelő anyagi támogatás a továbbképzési programokban való részvételhez. Egyes esetekben a résztvevők csak akkor jutnak jövedelemhez, ha újra elhelyezkednek, ami negatívan befolyásolhatja a motivációt. A korlátozott finanszírozási időszakok vagy az állami támogatások hiánya azt is jelenti, hogy sok idősebb felnőtt a saját erőforrásaira vagy a család támogatására szorul. Ezek a pénzügyi akadályok nemcsak a részvételt korlátozzák, hanem növelik a lemorzsolódás kockázatát is.

A tanulmány azt is kimutatja, hogy a motiváció és a részvétel nagymértékben függ az egyén kiindulási helyzetétől. Különösen nehéz bevonni azokat, akik régóta munkanélküliek, vagy kevés munkatapasztalattal rendelkeznek. Ezzel szemben a formálisabb oktatási környezetben, például egyetemeken részt vevők gyakran magasabb motivációs szintet mutatnak. A célcsoport-specifikus megközelítés, a támogató tanulási környezet és az anyagi biztonság ezért döntő és ösztönző szerepet játszik a részvételben.

Életkori diszkrimináció a vállalatoknál és a társadalomban

Egy másik fontos megállapítás az életkoron alapuló diszkrimináció szerepével kapcsolatos. Ez nemcsak belépési akadályként működik, hanem a programok általános hatékonyságát is befolyásolja. Megnyilvánul mind a vállalatok toborzási gyakorlatában, mind az idősebb felnőttekkel kapcsolatos társadalmi sztereotípiákban és saját belső önképükben egyaránt. Ez jelentősen megnehezíti a továbbképzésből a munkaerőpiacra való átmenetet. Azok a programok, amelyek kifejezetten hidakat építenek a foglalkoztatáshoz – például szakmai gyakorlatok vagy a munkaerőpiachoz szorosan kapcsolódó állásközvetítő szolgáltatások révén – különösen hatékonynak bizonyulnak ebben a tekintetben.

A továbbképzés pozitív hatásokkal jár

Ugyanakkor az elemzett esettanulmányok azt mutatják, hogy a továbbképzés jelentős pozitív hatásokat érhet el. Az Egyesült Államokban például a résztvevők a képzés után közvetlenül el tudtak helyezkedni, míg Kolumbiában több ezer fő részesült képzésben, és számos startup vállalkozás jött létre. A konkrét foglalkoztatási és jövedelmi hatások Japánban és Szingapúrban is nyilvánvalóak. Ugyanakkor bizonyos esetekben továbbra sem világos, hogy mennyire fenntartható a továbbképzés hatása a munkaerőpiaci integrációra, mivel hiányoznak a vonatkozó adatok.

A gazdasági hatásokon túl a tanulmány kiemeli a továbbképzés társadalmi és személyes hatásait. A programok segítenek csökkenteni az elszigeteltséget, erősíteni a közösségi kapcsolatokat és elősegíteni a társadalmi szerepvállalást. A személyes oktatási forma és a közösségorientált tanulási környezetek különösen támogatják ezeket a hatásokat. Sok résztvevő arról is beszámolt, hogy megnövekedett önbizalmuk és javultak a képességeik az új technológiák, valamint a változó életkörülmények kezelése kapcsán.

Az együttműködés, mint kulcsfontosságú sikertényező

Az UNESCO a szakpolitikai támogatás, az intézményi együttműködés és a célcsoportra szabott tervezés kombinációját azonosítja kulcsfontosságú sikertényezőként. Hatékony programok különösen ott alakulnak ki, ahol az oktatási szolgáltatók, a munkáltatók és a kormányzati szervek szorosan együttműködnek, és közösen dolgoznak ki munkaerőpiaci szempontból releváns programokat. A vállalkozói készségeket is fontos megközelítésként emelik ki, mivel új gazdasági és társadalmi részvételi formákat nyitnak meg az idősebb felnőttek számára.

A tanulmány ugyanakkor rámutat arra, hogy az idősebb felnőttek nem alkotnak homogén célcsoportot. Az iskolai végzettség, a jövedelem, a foglalkoztatási előzmények és az életkörülmények közötti különbségek személyre szabott ellátást igényelnek. Különösen a hátrányos helyzetű csoportok – mint például az alacsony képzettségűek, az alacsony jövedelműek vagy a megszakított munkatapasztalattal rendelkező nők – profitálnak jellemzően a legtöbbet a továbbképzésből, mégis ők azok, akik a legkevésbé férnek hozzá.

Ajánlott megoldás: rugalmas szolgáltatásnyújtás

A hatékony programok kidolgozásához az UNESCO rugalmas és személyre szabott tanulási formákat ajánl, amelyek figyelembe veszik az eltérő igényeket és tanulási szükségleteket. Ezek közé tartozik a blended tanulás, az egyéni támogatás és a gyakorlatias tartalom. Ugyanilyen fontos az idősebb felnőttek aktív bevonása a szolgáltatások fejlesztésébe, hogy jobban szempontjaik és motivációik jobban érvényesülhessenek.

Végül, de nem utolsósorban, a tanulmány kiemeli az életkoron alapuló diszkrimináció elleni szisztematikus küzdelem szükségességét. A tudatosság növelése és a megfelelő szakpolitikai keretek létrehozása mellett konkrét ösztönzőkre is szükség van a munkáltatók számára az idősebb munkavállalók toborzásának és továbbképzésének előmozdítása érdekében. A generációk közötti tanulási formátumok tovább segíthetnek a sztereotípiák lebontásában és a tudásátadás erősítésében.

Összességében az elemzés azt mutatja, hogy az idősebb felnőttek továbbképzésében nagy potenciál rejlik, de ez csak akkor valósítható meg, ha a strukturális akadályokat lebontjuk, a programokat következetesen a célcsoporthoz igazítjuk, és aktívan támogatjuk a munkaerőpiacra való belépésüket.

Budapesten került sor a Rescale projekt harmadik transznacionális találkozójára. A partnerek számot adtak a „Reskilling Labs” (magyarul Átképző Laborok) hét országban történő megvalósításáról.

Nemcsak a laborokkal kapcsolatos eddigi tapasztalatok összegzésére került sor, hanem a Rescale tanulási modell, azaz alacsony végzettségű felnőttek a munkaerőpiaci igényekhez pontosabban igazodó átképzésének és személyre szabott egyéni támogatásának megtervezését és megvalósítását támogató kézikönyv kidolgozása is megkezdődött.  A projekt a laborokat működtető, a programokat megvalósító gyakorlati szakemberek számára kínált támogatás mellett a szakpolitikai előkészítést és döntéshozatalt is segíteni fogja egy digitális döntéstámogató rendszer kifejlesztésével.

A projekt honlapja részletes tájékoztatást nyújt az eddig elért eredményekről, és a még elvégzendő feladatokról.

A RESCALE európai kezdeményezés egy úttörő megközelítés alapjait fekteti le az alacsony alapkészségekkel rendelkező felnőttek át- és továbbképzése terén. A projekt középpontjában az úgynevezett Reskilling Labok, magyarul Átképző Laborok állnak, amelyek a zöld és digitális átmenet kontextusában támogatják a tanulást.

Innovatív tanulási utak felnőttek számára

A RESCALE projekt egy, kifejezetten az alacsony alapkészségekkel rendelkező felnőttekre szabott új tanulási modellt tesztel. Az egyes Reskilling Labok az alábbiakat kínálják:

• egyéni igényekhez igazodó személyre szabott tanulási utak
• értékelés és coaching támogatás a fejlődés elősegítésére
• motivációs eszközök az oktatók és tanácsadók számára a tanulási élmény erősítéséhez

A Reskilling Labok hét országban kerülnek kipróbálásra: Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Litvániában, Finnországban, Magyarországon és Horvátországban. Málta a későbbiekben fog csatlakozni. A laborok olyan, együttműködésen alapuló tanulási színteret hoznak létre, ahol a felnőtt tanulók, képzési szolgáltatók, munkáltatók és közszolgáltatók együtt dolgoznak az inkluzív és innovatív tanulási megoldások kialakításán.

Új távlatok a zöld és digitális átmenetben

A projekt célja, hogy választ adjon a zöld és digitális átállással, valamint a társadalmi befogadással kapcsolatos kihívásokra. A Reskilling Labok egy új európai modellt ültetnek a gyakorlatba, amely javítja a résztvevők munkaerőpiaci helyzetét, miközben fejleszti alapkészségeiket, digitális és zöld kompetenciáikat.

A laborok hatékony pályaorientációs, tanácsadási és mentorálási módszereket, valamint innovatív tananyagokat integrálnak annak érdekében, hogy elősegítsék az alkalmazkodást a folyamatosan változó munkaerőpiaci igényekhez. A tanulók jóllétének támogatása is központi szerepet kap, biztosítva a holisztikus fejlődést és a befogadó tanulási környezetet.

Innovatív megközelítések a fejlődés szolgálatában

A kezdeményezés gerincét az európai Reskilling Labok jelentik. A projekt összehasonlító elemzéssel feltárja az európai képzési és munkaerőpiaci struktúrákat, hogy hatékony oktatási modellt és képzési anyagokat dolgozzon ki az egyes érdekelt felek számára. A tanulás eredményességét hatáselemzések vizsgálják. Emellett egy digitális kézikönyv is készül, amely az élethosszig tartó tanulás területén érdekelt főbb szereplők közötti együttműködésre építve támogatja majd a szakembereket a Reskilling Labok kiterjesztésében és megvalósításában. A projekt hangsúlyt fektet egy európai szakpolitikai modell kidolgozására is, amely az alacsony képesítésű felnőttek át- és továbbképzését célozza a zöld és digitális gazdaságban, egyben biztosítja az eredmények széles körű terjesztését és a döntéshozók bevonását.

A projekt együttműködésen alapuló szemléletét jól példázta a kétnapos partneri találkozó Campobassóban (Olaszország), ahol felsőoktatási intézmények, munkáltatók és közszolgáltatók közösen dolgoztak azon, hogy az elméleti tudást összekapcsolják a munkaerőpiaci és közösségi igényekkel.

Az oktatási intézmények, a munkaadók és az állami szereplők közötti szinergikus együttgondolkodás elengedhetetlen az innovatív tanulási környezet létrejöttéhez, amely nemcsak a készségek fejlesztését segíti elő, hanem javítja az általános társadalmi befogadást, és végső soron átformálja az európai oktatási rendszer egészét.

Előretekintés

A RESCALE modell a kutatást, a pedagógiát és a tanácsadást ötvözi annak érdekében, hogy megerősítse az európai felnőttképzési rendszereket, támogassa az innovatív tanulási módszerek elterjedését és javítsa a foglalkoztathatóságot. Miközben a projekt pilot programjai hamarosan indulásra készek, nagy várakozás övezi az innováció, az inklúzió és a felnőttképzési rendszerekben bekövetkező hatékony változások lehetőségét.

A hazai pilot a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrummal történő együttműködésben, a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum Szondi György Technikum és Szakképző Iskola által kínált képzési helyszínen és programokkal valósul meg.

A projekt fókuszterületeiről további információk Prof. Dr. Maurice de Greef előadásában érhetők el az Európai Alapkészségek Hálózata (EBSN) éves konferenciáján.

A projekt weboldala: RESCALE

Hazai és svájci vendégeink mellett a konferenciát jelenlétével megtisztelte Jean-Francois Paroz, Svájc nagykövete is.

A konferencia rövid előadásainak fókuszában a minőség és professzionalizáció kérdése, a svájci-magyar együttműködés, valamint a svájci felnőttképzők minőségbiztosítási (EDUQUA) és oktatói továbbképzési rendszerének (TOT) bemutatása állt. A panelbeszélgetés során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miért éri meg a minőségbe és a professzionalizációba történő befektetés a felnőttképzés területén (is)?

Ezzel egyidejűleg hivatalosan is megnyílt és mostantól ingyenesen, bárki számára elérhető a hazai felnőttoktatók és -képzők szakmai fejlődését támogató ProfAdul platform.

A Progress és a SVEB (Svájci Felnőttképzők Szövetsége) által létrehozott platform a felnőttoktatók önképzését és szakmai fejlődését támogató tartalmakat, együttműködési lehetőségeket, friss híreket, szakmai cikkeket és bejegyzéseket kínál.

A konferencia egyben a ProfAdul szakmai közösség formálódásának első lépéseinek is teret adott.

A portál keretet kíván biztosítani a felnőttkori tanulás és oktatás aktuális kihívásainak, fejlődési tendenciáinak rendszeres megvitatására, valamint a svájci és magyar szakemberek közötti párbeszédnek és tapasztalatcserének.

A mai felgyorsult világban a felnőttek folyamatos tanulásának szükségessége minden eddiginél hangsúlyosabb, különösen válságos időkben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már több, mint 50 évvel felhívta erre a figyelmet „Az egész életen át tartó tanulás stratégiája” jelentésében (1973).

Manapság az OECD a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Munka Jövőjével Foglalkozó Globális Bizottságával együttműködésben a PIAAC felmérésen keresztül arra megállapításra jutott, hogy gazdasági elmaradottság és szociális dezintegráció sújtja az alapkészség-, számolási- és problémamegoldási készséghiányban szenvedő társadalmakat. Az ILO „Munka a fényesebb jövőért (2019)” jelentésében szintén hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú tényező a proaktív krízismenedzsment és a válságálló szervezetek létrehozatala szempontjából.

Az EU a felnőttkori tanulásról szóló Új Európai Cselekvési Tervében (2021) ambiciózus célt tűzött ki: a felnőttkori tanulásban való részvétel éves arányát 60%-ra kell növelni a tagállamok átlagában, és ezzel egyidejűleg felhívta a figyelmet a felnőttképzés professzionalizációjának fontosságára. Fel kell ismernünk, hogy a korai iskolaelhagyás komplexitásán túl a minőségi alapkészség-fejlesztéssel és a második esély iskolákkal kapcsolatos kérdések negligálása olyan súlyos problémák, melyek az EU több tagállamában együtt járhatnak a felnőttoktatók szakmai felkészültségének figyelmen kívül hagyásával vagy elhanyagolásával. Ezek a tényezők Európa-szerte közvetlen hatással vannak a versenyképességre, a foglalkoztathatóságra, a mobilitásra, a társadalmi befogadásra, az identitásra és az aktív polgári szerepvállalásra.

Néhány országban a Tanács Kompetenciafejlesztési pályákra vonatkozó ajánlása új nemzeti kezdeményezéseket indított el az elmúlt néhány évben az alacsony iskolai végzettségű és alapkészségekkel rendelkező felnőttek számára  alapkészségeik és képzettségük fejlesztésére irányuló lehetőségek formájában. Az olyan, a felnőttkori tanulásban való részvétel növelésére irányuló speciális eszközök, mint az egyéni tanulási számla (ILA, Individual Learning Account) és a mikrotanúsítványok a jövőben kiemelt figyelmet és támogatást kaphatnak a nemzeti stratégiákban és intézkedésekben.

Újabb és újabb ösztönzők, eszközök létrehozatala, valamint a képzési kínálat a részvétel mennyiségi bővítését szolgáló korszerűsítése mellett jónéhány európai országban arra is szükség van, hogy nagyobb elismerés és figyelem övezze a felnőttoktatók szakmai felkészültségét. Ez a minőségi szolgáltatás egyik alapvető szempontja, amely a résztvevők számára releváns és vonzó tanulási élményt biztosít, és ezáltal nagymértékben hozzájárul a felnőttek tanulásban maradásához, fejlődéséhez és céljaik hatékony eléréséhez. Azt is meg kell említeni, hogy az írástudás és az alapkészségek gyakran kimaradnak vagy alulreprezentáltak a felnőttoktatók képzéseiben, még MA szinten is.

Az Európai Alapkészségek Hálózata (ESBN) és partnerei meggyőződéssel vallják, hogy az alapkészségek fejlesztése és ennek megfelelően az oktatók szakmai továbbképzése válság idején releváns válasz az európai felnőttek készségeinek fejlesztése, az ellenálló képességük növelése, valamint a munkahelyi és közösségi szerepvállaláshoz szükséges alapvető transzverzális készségek fejlesztése érdekében.

Az Erasmus+ program KA3 intézkedése az Európai Unió szintjén folytatott szakpolitikai együttműködéshez való hozzájárulásként hat innovatív nyílt online kurzus (MOOC, Massive Open Online Course) kifejlesztését támogatta a Professional Development Series for Basic Skills Teachers (PDS4BST) projekt részeként.

Kapcsolódva a Készségek Európai Évéhez (2023), az EBSN Szakmai Továbbképzési Sorozata (Professional Development Series – PDS) által kínált MOOC-ok az alapkészségeket, illetve általában a felnőtteket oktató tanárok szakmai készségeit és kompetenciáit fejlesztik, segítve ezzel a felnőttkori tanulást a jobb teljesítmény elérésében.

A MOOC-ok kialakítása biztosítja, hogy a tanárok, oktatók, mentorok, a felnőttkori tanulás támogatói a változó tanulási igényekhez igazodó, digitalizált tanulási környezetben fejlesszék szakmai tudásukat.

A MOOC-ok olyan témaköröket dolgoznak fel, melyek az oktatók mindennapi gyakorlatában felmerülő kihívásokra adnak választ:

Az egyes MOOC-ok önellenőrzéssel egybekötött önálló tanulási lehetőséget és tematikus fórumokat kínálnak az aktív szakmai fejlődéshez. Facilitátorok is támogatják a MOOC-ok résztvevőit a tanulási akadályok leküzdésében és a tartalmak hatékony feldolgozásában. Emellett a résztvevők három élő interaktív webináriumon reflektálhatnak tapasztalataikra és tanulhatnak egymástól. A MOOC-ok elvégzése egyenként mintegy 25 óra tanulási időt igényel, és a résztvevők minden MOOC elvégzése után tanúsítványt, és EBSN digitális jelvényt szerezhetnek.

A MOOC-ok rugalmas akkreditációs lehetőségeket kínálnak a felsőoktatási intézmények számára, és hidat képeznek a szakmai fejlődési sorozat (Professional Development Series) és a mikrotanúsítványok között, melyre nagy szükség van a rugalmas tanulás, az elismerés és a korábban összegyűjtött készségek validálása érdekében. A felsőoktatási intézmények 1 ECTS-pontként ismerhetik el az egyes MOOC-okat, vagy lehetséges a továbbképzés nemzeti keretrendszerébe történő adaptációjuk és integrációjuk is.

Az EBSN 2023. évi konferenciája (Pécs, Magyarország, 2023. június) szintén kapcsolódott az alapkészségek fejlesztésének minőségi szempontjaihoz, különös tekintettel a tanárok és felnőttoktatók képzésére, és az alapkészség-fejlesztés professzionalizációjának kihívást jelentő kérdéseire.