A gyorsan változó munkaerőpiacon a készségek fejlesztése és megújítása minden eddiginél fontosabbá vált, különösen a hanyatló ágazatokban dolgozó, kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttek számára. Sokan nap mint nap bizonytalansággal és egzisztenciális kihívásokkal szembesülnek, ezért egyre sürgetőbb, hogy olyan készségekre tegyenek szert, amelyekkel boldogulni tudnak a jövőben.

Az OECD 2020-as adatai szerint a középfoknál alacsonyabb végzettségű, 25–64 év közötti felnőttek 9%-a munkanélküli. Emellett számos, a munkaerőpiacon átmeneti helyzetben lévő, illetve inaktív vagy munkanélküli felnőtt egyáltalán nem vesz részt felnőttképzésben, ami tovább növeli a társadalmi és gazdasági kirekesztődés kockázatát.

Innovatív válasz a zöld és digitális átmenetre

Felismerve, hogy a zöld átállás és a digitális átalakulás eltérően érinti az egyes ágazatokat, a RESCALE projekt célja egy innovatív megközelítés kidolgozása az érintett felnőttek át- és továbbképzésére.

A hét európai országban együttműködésében újonnan létrehozott Reskilling Lab tanulási modell javítja a sérülékeny helyzetű felnőttek munkaerőpiaci pozícióját, valamint fejleszti az alapkészségeiket, a digitális és zöld kompetenciáikat. A projekt szorosan illeszkedik az Európai Unió inklúziót és fenntarthatóságot előtérbe helyező szakpolitikai irányelveihez, különös figyelmet fordítva a marginalizált csoportok felkészítésére a jövő munkaerőpiacának kihívásaira.

A RESCALE projekt jövőképe és ambíciói

A projekt átfogó, transzformatív célokat fogalmaz meg:

• Élethosszig tartó tanulás: európai szintű modell kialakítása a jövő készségeinek fejlesztésére
• Munkaerőpiaci igények kezelése: a vállalatok toborzási szükségleteinek való megfelelés eredetileg  alacsony végzettségű munkavállalók átképzésével
• Szakértői együttműködés: az érintett felek és partnerek bevonása a sérülékeny csoportok támogatására
• Egyéni megerősítés: az oktatásban és a munka világában való részvétel elősegítése
• Innovatív megoldások: a társadalmi kihívások kezelése kreatív módszerekkel

E célok révén a projekt hozzájárul az alacsony képzettségű felnőttek fenntartható foglalkoztatásához és életminőségük javításához.

Kapcsolódás az Európai Unió „Union of Skills” stratégiájához

Az Európai Bizottság által 2025 márciusában elindított Union of Skills átfogó keretrendszert kínál az európai munkaerő készségeinek fejlesztésére. A kezdeményezés célja a készséghiányok kezelése, az inklúzió erősítése és az alkalmazkodóképesség növelése, különös tekintettel a szakképzésre és az alapkészségekre.

Az alapkészségek és a szakképzés központi szerepe

A Union of Skills egyik alappillére az alapkészségek és a szakképzés megerősítése. A RESCALE program ezek integrálásával segíti a résztvevőket abban, hogy zökkenőmentesen léphessenek be ígéretes, fenntartható ágazatokba – nem csupán munkahelyekre, hanem hosszú távú karrierutakra készítve fel őket.

Az Alapkészségek Akcióterv szerepe

A 2025-ben elindított Alapkészségek Akcióterv az olvasás-írás-szövegértés, számolási, digitális és állampolgári készségek fejlesztését célozza. A RESCALE projekt a felnőttek alapkészségeinek megerősítésére törekszik. Az Akcióterv elvei közvetlenül beépülnek a RESCALE képzési programjába, biztosítva annak relevanciáját és hatásosságát.

EBSN szakpolitikai ajánlások és együttműködés

Az Európai Alapkészségek Hálózata (EBSN) szakpolitikai ajánlása hangsúlyozza az alapkészségek integrálásának sürgősségét az oktatási rendszerekben. Az ajánlás kiemeli az alapkészségek kritikus szerepét az egyének munkaerőpiaci eligazodásában.  A RESCALE projekt az ajánlással összhangban a kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttek körében segíti a készséghiányok csökkentését. A Reskilling Labok nemcsak a közvetlen szükségletekre koncentrálnak, hanem távlatosan egy olyan társadalom megteremtéséhez is hozzájárulnak, ahol mindenki számára lehetőség nyílik a boldogulásra, s ezáltal támogatják az EU inkluzív és fenntartható növekedéssel kapcsolatos céljait.

Zöld és digitális készségek integrálása

Az Európai Alapkészségek Hálózata sürgeti a zöld és digitális készségek oktatási rendszerekbe történő beépítését. A Reskilling Labok kiemelten kezelik a zöld és digitális kompetenciák fejlesztését, hogy a résztvevők felkészülten léphessenek be a közeljövő zöld munkahelyeire. Azaz nem csak munkára készek, hanem, összhangban az uniós irányelvekkel, a jövőre is felkészültek legyenek.

Állampolgári kompetenciák

Az állampolgári kompetenciák fejlesztése elengedhetetlen a társadalmi kohézió elősegítéséhez. A felnőttekkel együtt gondolkodva a helyi közösségben és a gazdaságban betöltött szerepükről, elősegítjük a cselekvőképesség felismerését és a felelősségérzet kialakulását, ami elengedhetetlen a mai gyorsan változó környezetben.

Innovatív tanítási módszerek az eredményes tanulásért

Összhangban az Akcióterv innovatív tanítási módszerek elterjesztésére vonatkozó ajánlásával, a Reskilling Labokban a felnőtt tanulók egyedi igényeire szabott, változatos és vonzó oktatási stratégiákat alkalmazunk. A Labok a részvételt és önállóságot támogató tanulási környezetet teremtenek.

A nem formális tanulás támogatása

Kiemelve a nem formális tanulás fontosságát, az Akcióterv ösztönzi a hagyományos kereteken kívüli felnőttképzési kezdeményezéseket. Projektünk közösségi alapú megközelítést alkalmaz, minden résztvevő számára biztosítva a hozzáférést és relevanciát, különös tekintettel a tanulásban való részvétel kapcsán akadályokkal küzdő felnőttekre.

A köz- és magánszféra közötti partnerségek előmozdítása

Az uniós stratégia hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek jelentőségét a képzési kezdeményezések fejlesztése szempontjából. Aktívan törekszünk a helyi vállalkozásokkal és szervezetekkel való együttműködésre, hogy lehetőséget teremtsünk a valós készségekkel és tapasztalatokkal felvértezett résztvevőknek a munkaerőpiacra való belépésre.

Összegzés

A RESCALE projekt nemcsak illeszkedik az aktuális uniós szakpolitikákhoz, hanem aktívan meg is valósítja azokat. Az alapkészségek fejlesztésével és a zöld, illetve digitális ágazatokba való átmenet támogatásával hozzájárul egy fenntarthatóbb, inkluzívabb európai jövőhöz. Tevékenységünkkel nemcsak a kiszolgáltatott felnőtteket segítjük, hanem egyúttal a modern munkaerőpiac sürgető kihívásaira is reagálunk. Együtt építjük fel a holnap kihívásainak megfelelni képes munkaerőt, biztosítva, hogy az inklúzió továbbra is a gazdasági fejlődés motorja lehessen.

 

Kövesse nyomon előrehaladásunkat és ossza meg a híreinket: Segítsen egy jobb jövő megteremtésében! Ossza meg ezt a bejegyzést, és hívjuk fel együtt a figyelmet az átképzés fontosságára a fenntartható jövő érdekében!

 

Források:

Union of Skills

• Union of skills – European Commission
• Union of Skills News

Alapkészségek Akcióterv

• Action Plan on Basic Skills – Comprehensive overview of the action plan aimed at enhancing basic skills across the EU.

EBSN szakpolitikai ajánlása

• EBSN Policy brief

További források

• European Basic Skills Network – Az alapkészségek oktatási rendszerekbe való integrálásával kapcsolatos információk

Az EPALE sikere egyértelműen tükröződik a sikeres kormányközi együttműködések folyamatos megjelenésében. Ezek értékes tapasztalatokkal szolgálnak, melyekből mindannyian tanulhatunk. Az Északi Élethosszig Tartó Tanulás Hálózata (angolul: The Nordic Network For Lifelong Learning – NLL, korábban NVL néven ismert) kiváló példája egy a felnőttkori tanulás szakpolitikájának és gyakorlatának javítását célzó, regionális fókuszú nemzetközi együttműködésnek.

A Skandináv Miniszterek Tanácsa (NCM) által 2005-ben létrehozott Skandináv Élethosszig Tartó Tanulás Hálózata (NLL) egyesíti az összes skandináv országot, és az NCM stratégiájának megfelelően működik. Főbb területei a felnőttoktatók kompetenciáinak fejlesztése, a validáció (korábbi megszerzett tanulási eredmények érvényesítése), az egész életen át tartó tanácsadás, a fenntartható fejlődés oktatása és az alapvető készségek fejlesztése. Az NLL feladata tematikus hálózatok létrehozása és koordinálása, hogy információkat gyűjtsön és összehasonlítsa a felnőttképzés különböző területeinek helyzetét a skandináv régióban. Az NLL arra törekszik, hogy mind az oktatási szervezeteket, mind a szociális partnereket bevonja a fejlesztési tevékenységekbe.

Az alábbi interjút Harangozó Tamás, az Európai Alapkészségek Hálózatának szerkesztője és az EPALE felnőttképzési szakértője készítette az EPALE 10. évfordulója alkalmából. Az NLL különböző regionális koordinátorait hívtuk meg, hogy megtudjuk milyen szerepet játszott az EPALE az északi együttműködés kialakulásában, működésében. Az interjúban elhangzott gondolatok három szakértő véleményét tükrözik: Antra Carlsen – vezető koordinátor, Johanni Larjanko – finn nemzeti koordinátor és Andreas Gravdahl – norvég nemzeti koordinátor.

 

Az NLL szerepe az EPALE fejlesztésében

Az elmúlt évtizedben hogyan járult hozzá az NLL az EPALE-ről szóló viták és politikák alakításához? Említenének, kérem, egy olyan fontos kezdeményezést vagy együttműködést, melyben az NLL szakértelme jelentős hatást gyakorolt?

Az NLL és az EPALE számos formában működtek már együtt az Európában történő élethosszig tartó tanulás, a készségfejlesztés és a szakpolitikai innováció előmozdítása érdekében. Ez a partnerség értékesnek bizonyult olyan kihívások kezelésében, mint a digitalizáció, az inkluzivitás, a fenntarthatóság és a készségek validációja.

Az NLL-EPALE több éven át tartó együttműködése elmélyítette az egész életen át tartó tanulás szakpolitikáit, hálózatokat és innovációkat úgy az északi régióban, mint egész Európában. A bevált gyakorlatok megosztásával, a szakpolitika befolyásolásával és az új tanulási módszerek népszerűsítésével ez a partnerség hozzájárult ahhoz, hogy egész Európában egy inkluzívabb, fenntarthatóbb és jövőorientáltabb felnőttképzés működjön.

 

Északi megközelítések az európai szakpolitikában

Hogyan segítette az NLL az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos északi perspektívák integrálását az EPALE szélesebb körű vitáiba? Fellelhetők olyan konkrét témák, mint például a fenntarthatóság, a digitális tanulás vagy az inkluzív oktatás, ahol az NLL hatása különösen éerzhető?

A tudásmegosztás és a tanulási gyakorlatok disszeminációja elengedhetetlen volt a szinergiák létrehozásához és ahhoz, hogy az északi megközelítéseket a szélesebb európai perspektívákkal integráljuk.

Az NLL kompetenciafejlesztésről, zöld átállásról és digitális tanulásról szóló kutatási és tematikus jelentéseit széles körben disszemináltuk az EPALE-n keresztül. Az EPALE fontos felületet biztosított az északi oktatók és döntéshozók számára olyan esettanulmányok és betekintések közzétételéhez, amik európai kontextusban is alkalmazhatók.

Az NLL szakértelmével hozzájárult az EPALE digitális átalakulással, befogadással és munkahelyi tanulással kapcsolatos munkájához. A felnőtt tanulók digitális alapkészségeiről szóló skandináv tematikus céloldal (angolul: The Nordic Thematic Landing Page on Digital basic skills of adult learners) irányadó referenciaanyagként szolgál a Platformon (szerző: Jenni Westö). 

Ezenkívül a nem-formális felnőttképzés és a korábban megszerzett ismeretek validációja (VPL) terén szerzett skandináv tapasztalatok is hozzájárultak az európai stratégiák kialakításához. Ezen a területen egyik mérföldkőnek számító kiadvány a „Liberális felnőttképzési bizonyítvány mint validációs eszköz” (angolul: Liberal adult education certificate as a tool for validation) című átfogó szakpolitikai ajánlás volt (finn és svéd nyelven is elérhető).

Végül, a PIAAC tapasztalatainak megosztása most kezdődött el. A PIAAC2 felmérésben hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésre a felnőttek tudásszintjéről. A főbb eredmények négy sorban összefoglalhatók, de a 16 és 65 év közötti 4000 válaszadóval (Norvégia) készített nagyszabású interjúk eredményeiből még sokkal többet lehet kihozni.

 

A határokon átnyúló együttműködés erősítése

Az NLL a határokon átnyúló együttműködés előmozdításáról ismert. Hogyan támogatta az EPALE az NVL-t a skandináv felnőttképzési stratégiák és a szélesebb európai hálózatok összehangolásában? Megosztana néhány példát a sikeres partnerségekre vagy a tudásmegosztási kezdeményezésekre?

A közös szervezésű határokon túli tanulási események, webináriumok, műhelyek és szemináriumok, hozzájárultak a skandináv innovációk (pl. kompetencia-alapú, fenntarthatósági oktatás) elterjedéséhez. Az EPALE kiterjedt hálózatán keresztül a bevált gyakorlataink a régión túlmutató szakpolitikákra és stratégiákra is hatottak.

A norvég NLL egység aktívan együttműködött az EPALE norvég támogatói szolgálatával több rendezvényen is, többek között a Læring i nord (Tanulás északon) és a DigiNorden konferencián Tromsøben, Norvégiában, 2022 szeptemberében. A két szervezet közösen gyűjtötte össze a konferenciákon bemutatott információt, ami új ismeretekkel gazdagította mind a fogadó szervezetünket, mind a főszervezőt. A rendezvények célja, hogy kiemelje és terjessze az észak-európai és európai kezdeményezéseket elsősorban a norvég, észak-európai és európai célcsoport számára a kiválasztott, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos témában.

A DigiNorden konferencia az északi országok digitális készségeivel foglalkozott, és összehozta az egyetemeket, a felsőfokú szakképzési szolgáltatókat, a társadalmi partnereket, a nem-formális oktatás szolgáltatóit, a kormányzati intézményeket és a témában érdekelt feleket. A konferenciát az EPALE és az NLL közösen szervezte. A kiválasztott előadók és felek részvételét mindkét szervezet koordinálta. A témák és kérdések a digitális befogadás, a digitális és zöld átállás, a kompetenciák iránti igény és az észak-európai országokban az egész életen át tartó tanulási lehetőségek iránti kereslet körül forogtak.

 

2022-ben a Læring i nord rendezvény a skandináv iparágak zöld átállásához szükséges készségekre összpontosított. A rendezvényre zöld szervezeteket, tudományos köröket, ipari és szociális partnereket hívtak meg. Ennek eredményeként Norvégia és Svédország képviselői előadásokat tartottak, amik az energetikai átállás oktatásától az ipari integrációig számos témát felöleltek.

A 2023-as Læring i nord konferencia témája az EU készségek évéhez kapcsolódó validáció volt. A konferencián svéd, dán, finn és norvég partnerek gyűltek össze, és bemutatták különböző intézkedéseiket és eszközeiket, amiket a validáció során alkalmaznak az egyének kompetenciáinak formalizálása érdekében.

A Læring i nord 2024-es konferencia témája a mikrotanúsítványok voltak. Az EPALE és az NLL svéd, finn, norvég egységei, valamint az OECD és az európai mikrotanúsítványok szövetségek képviselőinek előadásait is sikerült megszervezni. A konferencia betekintést nyújtott abba, hogy az északi országok és az európai szövetségek hogyan dolgoznak mikrotanúsítványokkal, bemutatva tanfolyamokat, valamint azt, hogy hogyan lehet őket fejleszteni, felhasználni.

A Læring i nord 2025-ös konferencia (a cikk megjelenéséig) még nem került megtervezésre, de az alapkészségek a konferencia középpontjában állnak.

Az EPALE és az NLL fontos szerepet játszott a 2022-ben megrendezett 4. Validációs (VPL) Biennále szervezésében. A VPL Biennále elősegítette a vitákat és a tapasztalatcserét a validációs folyamatokról.

2022-ben az NLL és az EPALE közösen rendezett egy „Fenntartható kompetenciák a jövőért” című rendezvényt, melynek célja a fenntarthatóság felnőttképzésbe való integrálása állt. A párbeszéd több EU-ország képzési programjait is befolyásolta.

Az NLL és az EPALE elősegítette az észak-európai felnőttképzési szakértők és az európai intézmények közötti szorosabb kapcsolatok kiépítését. Az észak-európai régió képzői és politikai döntéshozói részt vettek az EPALE online vitáiban, tematikus csoportjaiban és konferenciáin. Az EPALE és az NLL két alkalommal szervezett élő eseményt az EPALE közösségi konferenciák keretében, 2022-ben Vaasában és 2023-ban Helsinkiben.

Az EPALE és az NLL régóta együttműködik Finnországban is. Az EPALE 2022 szeptemberében közvetítette az Adult Basic Skills (Felnőttek alapvető készségei) nemzeti konferenciát, melynek hatása az egész skandináv régióra kiterjedt. A konferencia a finn NLL egység, a nemzeti oktatási tanács és az oktatási és kulturális minisztérium közös kezdeményezése volt.

Tavaly (2024-ben) az EPALE tematikus blogsorozatot indított Bildung (képzés, művelődés) témájában, részben a finn NLL javaslatára. A blogok elmélyítették a megértést és hozzájárultak az oktatás és a felnőttkori tanulás szerepéről szóló jelenlegi vitákhoz.

A partnerség másik példája a 2024-2025-ben készített validációról szóló nyolcrészes NLL-EPALE podcast. Ezek keretezték a validáció helyzetéről és annak sokrétűségéről szóló finnországi vitát.

Az EPALE hálózata az NLL által közzétett különböző szakpolitikai összefoglalók révén segített a skandináv politikai ajánlások szélesebb európai közönséghez való eljuttatásában:

• Szakpolitikai összefoglaló: felnőttkori digitális alapkészségek a skandináv országokban (2020)
• NVL: Szakpolitikai összefoglaló a validációról szóló statisztikákról (2023)
• Szakpolitikai összefoglaló (finn nyelven) – NVL (2024)

Az EPALE európai felhasználói bázisa hozzájárult az északi felnőttképzési modellek, szakpolitikák és gyakorlatok ismertségének növeléséhez. Antra Carlsen egy átfogó blogbejegyzésben felvázolta az északi felnőttképzés jövőbeli irányait A leginkább integrált és fenntartható régió felé 2030-ig: Északi együttműködés a felnőttképzésben – hogyan támogathatjuk a társadalmi befogadást? címmel.

 

Jövőbeli elképzelések

Milyen lehetőségeket lát arra, hogy az északi országok hozzájárulásával erősödjön az európai felnőttképzési szakpolitika és gyakorlat az EPALE-n keresztül?

Az NLL és az EPALE norvég egysége által szervezett események egyértelmű példái annak, hogy az együttműködés új hálózatok és kapcsolatok kialakulását segíti elő, miközben a résztvevők megismerhetik egymást és más országok bevált gyakorlatait. Az északi országok tapasztalatainak mély ismerete hozzájárul az európai felnőttképzési szakpolitikai fejlesztésekhez és gyakorlathoz. Az NLL álláspontja szerint a jövőben is össze kell fognia a felnőttképzés partnereinek a zöld átállásra és a fenntarthatóság elmélyítésére.

A jelentés áttekinti, hogy a digitalizáció miként befolyásolja a szakmai identitást, a szervezeti gyakorlatokat és a munkavállalók szerepét a mai változó munkaerőpiacon. Nagy hangsúlyt fektet a fenntartható növekedésre és a munkavállalói elkötelezettségre, illetve stratégiákat kínál a kkv-k számára a digitális változások befogadására, miközben kiemeli a munkaerő tudásbeli és kontextuális készségeinek fontosságát.

Egy, a vállalati digitális átmenet tervezését és végrehajtását támogató gyakorlatias „párbeszéd-eszközt” is kínál, mely jól használható a szervezeti jövő biztosítását célzó erőfeszítések során!